Magyarországon az Index által megszerzett, a Tisza Párthoz köthető - ám Magyar Péter által hamisnak minősített -, a többkulcsos adó bevezetését felvető feljegyzés, majd a kikerült videó kapcsán ismét fellángolt a szakmai vita arról, hogy az egykulcsos vagy a progresszív adózási modell szolgálja-e jobban a társadalmi igazságosságot és a gazdasági hatékonyságot.

Az egykulcsos adózás bírálói szerint az azonos adókulcs arányosan ugyanannyit von el mindenkitől, de a magas jövedelműek esetében ez kevésbé érzékelhető teher, mint amennyire a kisebb jövedelműeket nyomja.

A vélemények ütköztetésében ugyanakkor fontos az Egyesült Királyság problémáival is megismerkedni, hiszen az ottani történések jól rávilágítanak arra, hogy a progresszív adózás sem garancia a terhek kiegyensúlyozott elosztásra, ha annak technikai elemei nem követik a gazdasági valóságot. 

Rejtett adóemelés sújtja a brit középosztályt

Az elmúlt hetekben a The Times több cikke is foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy a brit adórendszer egyik legalattomosabb terhét ma már nem az adókulcsok változása, hanem azok változatlansága okozza.

A brit  adósávhatárok ugyanis 2021 óta nem változtak, miközben az infláció az elmúlt években érdemben megemelte a nominális béreket.

Ennek következtében egyre több brit munkavállaló kerül a magasabb, 40 vagy 45 százalékos jövedelemadó-sávba, anélkül, hogy reális életszínvonal-emelkedést élne meg. A The Times által "stealth tax"-nek, vagyis "lopakodó adóemelésnek" nevezett jelenség már most is tízmillós tömegeket érint, akiknek életszínvonala komoly mértékben csökken emiatt. Eközben a brit államkassza jelentős többletbevételhez jut, anélkül, hogy politikailag kockázatos adóemelést hajtana végre.

A jelenség nemcsak az aktív keresőket érinti. Az Egyesült Királyságban a nyugdíj jövedelemnek minősül. Az állami nyugdíj maximuma 2025–26-ra eléri az évi 11 973 fontot, ami már közel van az évi 12 570 fontos adómentes jövedelmi határhoz. Ha valaki nyugdíj mellett még bármilyen egyéb jövedelmet szerez, vagy kiegészítő nyugdíjat kap, könnyen a 20 vagy akár a 40 százalékos kulcs alá eshet.

A baby boomer generáció, amely többnyire stabil és nem ritkán kiemelkedő nyugdíjjal rendelkezik, most egyre nagyobb adóteherrel szembesül, miközben a nyugdíjak reálértékét az infláció leépíti. Az adósávok valorizálásának elmaradása miatt egyre több olyan idős is magasabb kulcs szerint adózik, akik két évtizeddel ezelőtt még messze az átlag alatt kerestek.

Kép: Getty Images, David Tramontan

A "fiscal drag" vagy adócsúszás jelensége tehát valós társadalmi hatásokkal jár: csökken az elkölthető jövedelem, és az emberek az adórendszer változásai nélkül is egyre több közterhet fizetnek. Mindez megrendíti az adózásba vetett bizalmat, hiszen a formálisan változatlan kulcsok mögött egyre nagyobb tényleges adóterhelés húzódik meg.

A The Times elemzése szerint 2027-re már 7,8 millió fő kerülhet be a 40 százalékos adósávba, ami ötszöröse a 2010-es értéknek.

Ez egyben politikai kockázatot is jelent, hiszen a középosztály szemmel láthatóan nem tudja kikerülni a rendkívül komoly tehernövekedést, s az életszínvonal-romlását. 

Itthon nincs nettó jövedelmet csökkentő sávhatár-váltás

Mindez éles ellentétben áll a magyar adózási rendszerrel, ahol az egykulcsos SZJA 15 százalékos szintje már évek óta állandó, és a nyugdíj teljes egészében adómentes.

Az infláció hatásait ellensúlyozó nominális és  reálbér-emelkedés sem fenyeget senkit azzal, hogy jövedelme magasabb sávba csúszik és így a korábbiaknál komolyabb mértékben megnő a jövedelemadó-terhelése, aminek következtében életszínvonala romlik.

A hazai rendszer érdeme tehát kiszámíthatóság, míg a brit modellben a sávhatárok befagyasztása paradox módon pont a progresszív adózás elvét teszi kiüresedetté. Ahelyett, hogy az emelkedő jövedelmek szerint differenciálnák a terheket, egyre többekre raknak még nagyobb adóterhet az infláció okozta növekvő nominális fizetések miatt.

A progresszivitás álcájában tehát valójában egyfajta automatikus, ám átláthatatlan adóemelés zajlik, amely elsősorban a középréteget és a nyugdíjasokat sújtja.