Az ülés után Rimantas Sadzius, a soros EU-elnökséget adó Litvánia pénzügyminisztere újságíróknak elmondta, a legkülönbözőbb felfogások kaptak hangot a szanálási mechanizmus kívánatos módszereit illetően. Sadzius szerint azonban minden részkérdésben adott a kompromisszum lehetősége.

A pénzügyminiszterek tanácskozásával egy időben diplomaták már úgy vélekedtek: december előtt aligha várható áttörés a kérdésben, mert meg kell várni az új német kormány megalakulását.

A bankmentés és -bezárás a bankunió második pillére lesz. Az első pillér, a közös európai bankfelügyelet 2014-ben indul az Európai Központi Bank elképzelése szerint. Ezt megelőzően, január 1-jén lép hatályba az új tőkemegfelelési szabályozás.

A második pillért illetően számos kérdés vita tárgya, például az, hogy melyik uniós intézmény hatáskörébe tartozzon a döntés egy bank bezárásról. Azt már elhatározták, hogy ha egy bank bajba kerül, először a részvényeseknek és a hitelezőknek kell helytállniuk a kötelezettségvállalásokért, de a 100 ezer euró alatti betéteseket nem érheti veszteség. A részvényesek és a hitelezők után következhetnek az egyes tagállamok mentőalapjai, és csak végső soron az európai mentőalap, az ESM.

A miniszterek - derült ki a litván elnökség tájékoztatásából - az év vége előtt megoldást kívánnak találni a nyitott kérdésekre. A pénteki vita a közlések szerint eredményes volt az úgynevezett stresszteszteket illetően: megállapodtak abban, hogy az európai bankok krízistűrő képességét felmérő vizsgálatok eredményét 2014 végén fogják nyilvánosságra hozni.