A cikk szerzője Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős európai biztos

Már csak egy hónap, és mindannyian választhatunk. A május végi európai parlamenti választások egyedülálló lehetőséget jelentenek számunkra, hogy beleszólhassunk Európa jövőjébe, abba, hogy miként kezeljük a jelenkor nagy horderejű kérdéseit, mint például a munka változó jellegét, a demokráciáinkat fenyegető veszélyeket vagy az éghajlatváltozást. Remélem, hogy sok fiatal él majd ezzel a lehetőséggel, hogy hangot adjon véleményének, hiszen a fiataloknak központi szerepük van a jövő építésében.

Kapcsolódó

Most nem csupán szavazásról és választásról van szó. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt néhány évben európai szinten számos lehetőséget teremtettünk arra, hogy a fiatalok részt vegyenek saját és mások életének alakításában. Egy olyan Európát szeretnék, amely beruház a fiatalokba, a képességeikbe, az empátiájukba és a törekvéseikbe. Ez az igazságosság kérdése. Az is alapvető fontosságú, hogy a jövő érdekében erős, rugalmas társadalmak és gazdaságok jöjjenek létre.

Ezért indítottuk útjára az Európai Szolidaritási Testületet, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy támogassák a rászoruló közösségeket és egyéneket. A legtöbben önkéntesként kapnak esélyt arra, hogy miközben mások életét jobbá teszik, felbecsülhetetlen értékű tanulási és személyes tapasztalatokhoz jussanak. Több mint 124 ezer fiatal csatlakozott a Szolidaritási Testülethez, és több mint 14 ezer fiatal már azelőtt is segítő kezet nyújtott az embereknek például városaik és életkörülmények újjáépítésében a természeti katasztrófákat követően, a kulturális örökség helyreállításában, a menekültekkel vagy hajléktalanokkal folytatott munkában és a környezetvédelemben.

A DiscoverEU egy a fiatalok számára indított új kezdeményezés. Azáltal, hogy a 18 évesek számára lehetővé tesszük az Európán belüli utazást, lehetőségeket teremtünk számukra az Uniónk alapjául szolgáló kulturális örökség és értékek felkutatására és megismerésére, valamint arra, hogy kialakuljon bennük a hovatartozás érzése. 2018-ban 30 ezer fiatal fedezhette fel ily módon Európát, és valódi közösséggé kezdett alakulni, május elején pedig elindítjuk a következő pályázati fordulót, lehetővé téve, hogy további 20 ezer fiatal vegyen részt a programban most, valamint még 20 ezer az év egy későbbi szakaszában.

És természetesen az Erasmus+ program révén sokkal több lehetőséget teremtettünk. Az Erasmus program valamennyi más programnál jobban testesíti meg az európai gondolatot: különböző kultúrájú és hátterű emberek létesítenek egymással kapcsolatot, hogy együtt tanulhassanak, és megtapasztalhassák, mit is jelent európainak lenni. Csak 2017-ben az Erasmus közel 800 ezer főt támogatott a külföldi tanulmányok, képzés és önkéntes munka terén, ami rekordnak számít.

Még számos fiatal európai számára szeretnénk hasonló lehetőségeket kínálni. Ezért javasolta az Európai Bizottság, hogy a következő hosszú távú, 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetésben jelentősen növelni kell a fiatalokat célzó beruházásokat. Az Erasmus költségvetését hét év alatt a kétszeresére, azaz 30 milliárd euróra szeretnénk növelni, és a programot hozzáférhetőbbé és inkluzívabbá kívánjuk tenni, például új, rugalmas formátumok, úgymint a virtuális cserekapcsolatok és az iskolai tanulók mobilitásának fokozása révén. Ezenkívül bővíteni és erősíteni szeretnénk az Európai Szolidaritási Testületet. Számítok arra, hogy a tagállamok és az Európai Parlament támogatják ezeket a fiatalokat célzó, kulcsfontosságú beruházásokat.

Azonban még ennél is ambiciózusabb elképzeléseink vannak. Az elmúlt év során lefektettük egy valódi európai oktatási térség alapköveit, amelyet a tagállamokkal együttműködve 2025-ig szeretnénk megvalósítani. Ez egy olyan térség, ahol a fiatalok szabadon fejleszthetik kompetenciáikat, vagyis egy, a kiválóságon és a társadalmi befogadáson alapuló térség, ahol a fiataloknak lehetőségük van arra, hogy a lehető legtöbbet kihozzák magukból és erős közösségeket építsenek ki, amelyeket az európaiság közös érzése tart össze. Ennek megvalósítása érdekében számos fontos lépésről állapodtunk meg a tagállamokkal: a diplomák kölcsönös elismerésének elősegítése, a kulcskompetenciák -például a vállalkozói vagy digitális készségek - megszilárdítása, az inkluzív oktatás erősítése, valamint közös értékeinknek és az oktatás európai dimenziójának az előmozdítása. Megkezdtük a ténylegesen európai egyetemek kiépítését, amelyek új külföldi tanulási lehetőségeket fognak kínálni a fiatalok számára, akik részt vehetnek a felsőoktatási intézmények integrált képzésein, és előnyhöz juthatnak azáltal, hogy a más tagállamban szerzett képesítéseiket feltétel nélküli elismerik. Nemsokára a nyelvtanulás ösztönzését és a magas színvonalú koragyermekkori nevelés és gondozás előmozdítását célzó intézkedések is következnek majd.

A fiatalok számára fontosak közösségeik és jövőjük. Ez világossá válik, amikor tüntetnek az éghajlatváltozás elleni fellépések érdekében, vagy amikor azt kérik a politikai döntéshozóktól, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, mint az ifjúsági munkanélküliség, a mentális egészség és a vidéki területeken élő fiatalok elszigeteltsége. Megérdemlik, hogy odafigyeljünk rájuk, és megérdemlik a rájuk fordított forrásokat is. A fiatalokba való beruházás, vagyis az, hogy olyan készségekkel és hozzáállással vértezzük fel őket, amelyek révén alkalmazkodni tudnak a változásokhoz, és olyan munkát találjanak, amelyben ki tudnak teljesedni és független, gondoskodó polgárokká válhatnak, óriási feladat. Itt sokkal többről van szó, mint a választásokon való részvételről. A fiatalok felelősségvállalását hosszú távon, következetesen kell ösztönözni. A fiatalok újra és újra tanúbizonyságot tesznek arról, hogy készek felelősséget vállalni. Nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy rendelkezzenek az ehhez szükséges eszközökkel és lehetőségekkel.