A politikus hétfőn Berlinben Krisjanis Karins lett kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy "a Fidesszel kapcsolatban mindenekelőtt arról van szó, hogy milyen értékeink vannak az EPP-ben, és mi köt össze minket".

A néppártokat mindig az jellemzi, hogy különböző áramlataik vannak, de az értékek alapjának határai is vannak - tette hozzá Angela Merkel. Miindezzel összefüggésben Manfred Weber, az EPP európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje "megnevezett három pontot", amelyekről kedden tárgyal majd a Fidesz vezetőjével, Orbán Viktor magyar kormányfővel, és "levonja a megfelelő végkövetkeztetéseket" - mondta Merkel.

Kapcsolódó

Weber és Orbán megbeszélése után, március 20-án, röviddel az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács értekezlete előtt összeül az EPP illetékes testülete és döntést hoz az ügyben - közölte Merkel.

Manfred Weber a múlt héten egy interjúban kifejtette, hogy a Fidesz EPP-tagságának megszüntetését három feltétel teljesülése esetén lehet elkerülni.

Az első feltétel az, hogy Orbán Viktor "azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányát". A második feltétel az, hogy bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól. A harmadik feltétel az, hogy biztosítja "a Soros György által támogatott" Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten, és azt is, hogy az intézmény "ismét ki tud adni amerikai diplomákat" a magyar fővárosban.

A több mint 70 jobbközép, konzervatív, kereszténydemokrata pártot összefogó EPP egy szóvivőjének pénteki tájékoztatása szerint 13 tagpárt kezdeményezte írásban az elnökségnél a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését. Az indítványokról március 20-án a pártcsalád álláspontjának meghatározására hivatott testület, a politikai közgyűlés tárgyal - írta az MTI.

Krisjanis Karins, a szintén az EPP-hez tartozó Egység politikusa arra a kérdésre, hogy fenyeget-e kelet-nyugati megosztottság az EU-ban, ha megszűnik a Fidesz tagsága az EPP-ben, elmondta, hogy a kilencvenes évek elején ugyan jelentős különbségek voltak a kontinens nyugati és keleti része között, de ma már nincs ilyen megosztottság, és Lettországban már régóta nem tapasztalható ez a megosztottság.