Eszerint – a tárolói kapacitásokhoz kötött európai bizottsági javaslatokkal szemben - a kötelezően betárolandó földgáz mennyiségét a tagállamok fogyasztásával arányosan kell meghatározni.

Így a nagy tárolói kapacitással rendelkező tagállamok, mint például Magyarország, nem szembesülnek aránytalanul magas költségekkel, és igazságosabb tehermegosztás alakul ki a felek között – állapította meg Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.

Kapcsolódó

Az orosz-ukrán háború és a megváltozott geopolitikai helyzet miatt megnőtt az igény az európai energiaellátás biztonságának szavatolására, illetve ezzel szoros összefüggésben a földgáztároló létesítmények megfelelő mértékű feltöltésére.

Az Európai Bizottság 2022. március 23-án tette közzé javaslatát a földgázellátás biztonságáról szóló rendeletek módosításáról. Ebben a bizottság elismeri a gáztárolók ellátásbiztonságban betöltött szerepét, és célul tűzi ki, hogy az uniós tároló kapacitásokat 2022-ben 80 százalékra, majd azt követően 90 százalékra töltsék fel a tagállamok az ellátásbiztonság érdekében. A javaslat azonban – különösen a jelenlegi magas gázárak mellett - aránytalanul nagy terhet ró az olyan, jelentős tárolói kapacitásokkal rendelkező tagállamokra, mint Magyarország.

Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER), valamint az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) közzétette közös álláspontját a bizottság javaslatáról. Ez pedig - a MEKH javaslatával összhangban - a tagállami gázfogyasztáshoz mérten javasolja a kötelező tárolási szintek meghatározását.

Az intézkedéseknek kivételesnek, ideiglenesnek és a fennálló helyzetre alkalmazhatónak kell lenniük. A szükséges beavatkozásnak arányosnak kell lennie az elérni kívánt célokkal, és a piactorzító hatásokat el kell kerülni ott, ahol megfelelő mennyiségű földgázt lehet betárolni - írták közös állásfoglalásukban a regulátorok.

Az ACER és a CEER május 17-én online webináriumon mutatja be közös álláspontját.