A párizsi székhelyű szervezet kormányzati hitelfelvételt elemző éves tanulmányában hangsúlyozta, hogy a központi bankoknak és az államkötvények értékesítést végző szervezeteknek együtt kell működniük, hogy zökkenőmentes legyen a válság hatására beindult nagy kötvényvásárlások időszakának lezárása.

Az OECD adatai szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 2013 novemberében 2150 milliárd dollár értékben birtokolt amerikai államkötvényt, míg a japán központi bank 2014 végére 1860 milliárd dollár értékű jenben jegyzett államkötvény tulajdonosa lesz. A Bank of England jelenleg 622 milliárd dollárnyi fontban jegyzett brit államkötvény birtokosa.

Az egyes központi bankoknak el kell dönteniük portfóliójuk mekkora hányadát érékesítik, és mennyi idő alatt. A bankok alapvető érdeke, hogy ezzel ne okozzanak túlzott bizonytalanságot a pénzügyi piacokon, de jelenleg még nincs jól működő kommunikációs stratégiájuk, hogy részletesen tudassák a befektetőkkel hosszú távú terveiket.

Az OECD szerint az egyes országoknak még mindig magas lesz a finanszírozási igénye, mikor a központi bankok elkezdik leépíteni kötvényportfóliójukat. Ez az új államkötvények hozamainak emelkedését okozhatja, hogy az új államkötvények is gazdára találjanak és ne szorítsák ki őket a régiek.

A veszély abban rejlik, hogy az előzetes befektetői várakozások miatt túl gyorsan és váratlanul emelkedhetnek az elvárt hozamszintek.

Az OECD javaslata szerint a központi bankoknak javítaniuk kell a kommunikációjukon, de figyelembe véve a gazdasági válságra adott monetáris válaszok újszerűségét és eddig példátlan voltát, a piaci zűrzavar valamely formája elkerülhetetlen lehet. A szervezet szerint a központi bankoknak egymásnak részben ellentmondó elvárásoknak kellene megfelelniük.