Kína az elmúlt időszakban minden lehetőséget megragad, hogy megpróbálja az országba csalogatni a külföldi befektetőket.

Így tett például Li Csiang kínai miniszterelnök is a Világgazdasági Fórum egy júniusi, Tiencsin városában zajlott eseményén. „Megragadnám az alkalmat, hogy biztosítsak mindenkit attól, hogy Kína elkötelezett a nyitás mellett” – idézi a kormányfőt a Business Insider.

Nyitás után visszafogott fellendülés

A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság tavaly december végén jelentette be, hogy január 8-tól eltörlik az országba beutazókra a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében elrendelt karantént, és ezzel megszüntetik az utolsó fontosabb járványellenes korlátozást az országban.

A lazítás fontos mérföldkő lehetett volna Kína számára, az ország gazdasága azonban – egyelőre úgy tűnik – nem igazán tudja felvenni a várt tempót.

A második negyedévben 6,3 százalékos növekedést regisztráltak az országban éves összevetésben. Ez akár ígéretes eredmény is lehetne, ha nem éppen a gyenge 2022-es eredményhez képest lenne ilyen jó ütemű a bővülés. Az idei első negyedévhez képest mindössze 0,8 százalékos volt a növekedés.

Hszi Csin-ping vasökle lesújtott

Az elmúlt hónapokban Peking számos neves amerikait látott vendégül, köztük Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert és Elon Muskot, a Tesla vezérigazgatóját. Persze utóbbi vélhetően nem volt túl népszerű az országvezetés körében, miután kijelentette, a hatalmon lévő Kommunista Pártot egy nap majd helyettesítheti a mesterséges intelligencia.

A meghívások hátterében mindenesetre az a szándék húzódhat, hogy külföldi tőkét vonzzanak az országba.

A nemzetközi befektetők, vállalatok és kormányok az első negyedévben mindössze 20 milliárd dollárt költöttek Kínában, míg a 2022 első három hónapjában ez az összeg még 100 milliárd dollár volt

– derül ki a Rhodium Group piackutató vállalat adataiból.

A külföldi befektetők meggyőzéséhez azonban vélhetően nem lesznek elegendőek a kedves szavak és nagy felhajtással járó meghívások. A probléma ugyanis maga a kínai elnök, Hszi Csin-ping lehet. A kínai államfő tavaly egyértelműen a hatalmát és befolyását növelő lépéseket tett, amely megrémisztette a befektetőket.

Hszi Csin-ping vasökle lesújtott a vállalatokra is, ami szintén nem túlságosan csábítja arra a külföldi befektetőket, hogy Kína mellett voksoljanak. Idén Peking kitiltotta a hazai piacról az amerikai Micron félvezetőgyártó chipjeit, az amerikai tanácsadó vállalat, a Bain & Co. sanghaji irodáiba pedig rendőröket küldött.

Török minta nyomán

Homályosan, de ismerős a történet? Nem véletlen. Ha kicsit másképp is, de Recep Tayyip Erdogan török elnök is lényegében saját maga üldözte el az országból a külföldi befektetőket.

A közgazdászok többsége egyetért abban, hogy a török államfő által képviselt unortodox monetáris és fiskális politika, és ennek keretében az, hogy nem helyeselte a kamatemelést, jelentősen meglódította a török inflációt, a külföldi befektetőket pedig elüldözte Törökországból.

Miután azonban a közelmúltban zajlott választáson erősen rezgett Recep Tayyip Erdogan alatt a léc, a frissen újraválasztott elnök több területen is módosított a stratégiáján. Jelezte, hogy szeretne visszatérni egy szokványos, máshol bevált gazdaságpolitikához. Vélhetően abban bízik, hogy ez segít visszacsalogatni a külföldi befektetőket Törökországba. Az elnök első körben az Öböl-menti országokat szemelte ki: hétfőn már meg is érkezett Szaúd-Arábiába, de a tervek szerint az Egyesült Arab Emírségekbe és Katarba is ellátogat.

 

Már nem Kína az USA legnagyobb kereskedelmi partnere

Az elmúlt évek válságai felértékelték a kisebb földrajzi távolságokat a gazdasági kapcsolatokban, gyártási láncokban. Ez a térségeken belüli gazdasági felzárkózáshoz is hozzájárulhat, és ez nem csak Európában van így. Bővebben --->