Detlef Scheele elmondta, hogy az idén 75 ezer fővel 195 ezerre emelkedett a teljes állásban foglalkoztatott menekültek száma. Hasonló mértékű növekedés jövőre is lehetséges, mert a gazdasági fellendülés révén sok új állás jön létre, köztük olyan egyszerű, kisegítői feladatokból álló munkahelyek is, amelyek betöltésében elsősorban a hiányos szakmai képzettséggel és csekély nyelvtudással rendelkező menekültek jöhetnek szóba - idézi az MTI.

Jelenleg hetente nagyjából 2000 munkanélküli menekült talál állást, és az idén nagyjából 9500 fiatal menekültet vettek fel ipari tanulónak a duális képzés rendszerében. Ezek "elég jó számok, de nem változtatnak azon, hogy a hozzánk érkezett emberek száma nagyon magas" - mondta a BA elnöke német hírportálokon idézett interjújában, kiemelve: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy türelem kell a menekültek munkaerőpiaci beilleszkedéséhez.

Kapcsolódó

Hozzátette, hogy jövőre a regisztrált munkanélküli menekültek száma is emelkedik majd, mert az integrációs és nyelvi képzést befejező menekültek közül sokan nem tudnak rögtön elhelyezkedni. Az állástalan menekültek számának növekedéséről nem adott konkrét előrejelzést. Számszerű adatokat csak a ügynökség kutatóintézetének (IAB) előrejelzéséből lehet kiolvasni, amely szerint jövőre a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése 60 ezerrel nagyobb lenne, ha nem lennének menekültek a munkaerő-piacon.

Ezzel kapcsolatban a városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) vezetője, Gerd Landsberg egy hétfőn megjelent interjúban elmondta, hogy a 195 ezer teljes állásban foglalkoztatott, társadalombiztosítási járulékot fizető menekültre 600 ezer olyan menekült jut, aki a szociális támogatás leggyakoribb formájában, az úgynevezett Hartz IV segélyben részesül, azaz munkanélküli, vagy olyan állása van, amelyben nem keres eleget ahhoz, hogy jövedelem-kiegészítő támogatás nélkül megéljen.

Az ilyen helyzetben lévő menekültek száma egy év alatt 200 ezerrel növekedett - tette hozzá a DStGB elnöke.

A 11 ezer önkormányzatot összefogó független érdekképviselet vezetője szerint irányváltásra van szükség a menekültek munkaerőpiaci integrációjában. Pozitív példaként említette a dániai gyakorlatot, amelynek lényege, hogy nem egymás után, hanem párhuzamosan folytatják a menekültek nyelvi képzését és bevezetését a munkaerőpiacra. Hozzátette, hogy a vállalkozások részéről is nagyobb elkötelezettségre van szükség. Helyi szövetségekkel, az önkormányzatok, a kamarák, a duális képzés intézményei és a vállalkozások összefogásával is lehet gyorsítani a folyamaton - mondta.

Idővel komoly utánpótlást jelenthetnek

Az IAB egy korábban ismertetett tanulmánya alapján Németországban a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán 10 százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt. A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, 5 év alatt 50 százalékra, 15 év alatt 70 százalékra emelkedhet, vagyis a menekültek inkább "a holnapután munkavállalói" lehetnek a német munkaügyi szakértők szerint.

Németországba a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, tavaly 280 ezer menedékkérőt regisztráltak, az idén november végéig pedig további 173 ezret. A munkaerőpiacra korlátozások nélkül csak azok léphetnek be, akik megkapják a menekült státuszt.