Iszkra Mihajlova, az új bolgár kormány környezetvédelmi minisztere a bTV-nek adott interjújában kifejtette, hogy a palagáz kutatásra kimondott moratórium a bolgár és az uniós törvények iránti bizalmatlanságot tükrözi, az csak ideiglenes intézkedés, és nem oldja meg a problémát. Kijelentette, hogy Bulgáriában jó a környezetvédelem törvényi szabályozása, ezért nyugodtan engedélyezhető a palagáz utáni kutatás, mert időben képesek felfedni, okozhat-e az az adott helyen környezeti vagy egészségügyi veszélyt. Ezután a helybeliekre kellene bízni, nemet mondanak-e a konkrét fúrásra ahelyett, hogy országosan tiltanák be azokat - írta a Novinite szófiai hírügynökség. A miniszter szerint a legnagyobb probléma a közvélemény bizalmatlansága, pedig a törvények szigorú betartatása garantálja a fúrások biztonságos voltát.

Miután tavaly országszerte tüntettek a környezetvédők, az akkori, jobbközép kormány az Európai Bizottsághoz fordult, állásfoglalást kérve arról: alkalmazható-e a palagáz kutatásra az uniós környezeti hatásfelmérési direktíva, amit eredetileg csak az olaj- és gázkitermelésre szántak, a kutatásra nem. A válasz igenlő volt, annak hangsúlyozásával, hogy ezzel csak a meglevő törvény értelmezését végezte el a bizottság, nem hozott új szabályt. Mivel a bolgár közvélemény nyomása fokozódott, ennek ellenére felfüggesztették a kutatások engedélyezését.

A népi ellenállás 2011 tavaszán kezdődött, amikor 30 millió euróért egy hatalmas északkeleti terület kutatási jogára kiírt tendert megnyert az amerikai Chevron Corporation. Az ESTAT utolsó ismert felmérése szerint a bolgárok 64,8 százaléka támogatja a palagáz-kutatást, amennyiben a kormány garantálja, hogy az nem fogja károsítani a környezetet, és csak 18,3 tiltaná meg mindenképpen.