Petschnig Mária Zita közgazdász úgy véli, az élelmiszerek drágulása miatt lett végül 8,3 százalékos a februári éves infláció - írja a 24.hu. Az élelmiszerek drágulásához hozzájárult, hogy a választásra időzített kormányzati pénzszórás révén mesterségesen felfújt kereslet jelent meg. E nélkül nem lett volna ekkora áremelkedés, hiszen ha nincs, aki megvegye a drágább árut, akkor nem éri meg árat emelni.

A keresletélénkülés most lehetővé teszi a tavalyi veszteségek behozását és a termelőiár-nyomás átterhelését is – magyarázta. Emellett elkezdődött az inflációs jövedelmekért folytatott harc, ami azt jelenti, hogy a piac minden szereplője infláció felett szeretne nyerni egy-egy üzleten – a szinte végtelenített kereslet mellett ez is gerjeszti az áremelkedést. A februári deficit elképesztően magas, majdnem 1600 milliárd forintnyi volt, miközben az évest 3,1 ezer milliárd forintra tervezték. Ez is jelzi, mennyire nagy volt az inflációt gerjesztő jövedelemkiáramlás az év elején.

Kapcsolódó

A szakértő nem érzékeli az úgynevezett élelmiszerár-befagyasztás jótékony hatását. Még átmenetileg sem. Amikor a piacon a zöldségárus azt mondja, olyan árak vannak, hogy szégyelli kimondani, az árulkodó. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy emiatt a 8,3 százaléknál jóval nagyobb inflációt érzékelhetnek az emberek, akár 20 százalékost is.

Elfojtott infláció

A befagyasztott árak termékköre – beleértve az évek óta rögzített energiaárakat és a szemétszállítási díjakat is – az összes fogyasztás mintegy 15 százalékát teszi ki. Ezért mondjuk, hogy jelenleg elfojtott az infláció. Ez a fojtás pedig sokáig nem tartható. Sem az üzemanyagoknál, sem az energiaáraknál, hiszen az utóbbi már most több százmilliárd forint mínuszt jelent az MVM-nél a beszerzési és az értékesítési ár különbségéből adódóan.

Ha nem lenne elfojtott infláció, Petschnig Mária Zita nem tartja kizártnak, hogy már most két számjegyű volna az áremelkedés. Az elfojtott inflációnak azonban ára van, mert amikor majd fel kell szabadítani az árakat, akkor nagyobb árnyomás zúdul rá a fogyasztásra. Ha pedig nem vagy nem egészében szabadítják fel az árakat, akkor az a költségvetési hiányt növeli, amit inkább csökkenteni kellene.