Az állami nyugdíjrendszer a 1966 és 1971 között született személyeknek nyugdíjba vonulásukkor az utolsó fizetésük legfeljebb 15 százalékának megfelelő járandóságot tud majd biztosítani, amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik addig a rendelkezésre álló források gyakorlatilag elapadnak - kongatta meg a vészharangot Ion Giurescu, a magánpénztárakat felügyelő bizottság (CSSPP) alelnöke egy bukaresti szakmai konferencián. Nem járnak jobban a magánnyugdíjpénztár tagjai sem, jelenleg ugyanis átlagosan 8 eurót fizetnek havonta a kasszába, ami 20-40 év múlva szintén kevés lesz a boldoguláshoz. A kötelező kasszákba fizetendő járulék mértékét a fizetések 3,5 százalékában határozza meg a jelenlegi jogszabály, ami európai szinten a legalacsonyabbnak számít.

A szakember szerint a problémát a járulékok emelésével illetve az egyéni számlák bevezetésével és az ott elhelyezett összegek hatékony kezelésével lehetne orvosolni. Tény, hogy az állami nyugdíjalap már most súlyos problémákkal küzd - ismerte el Ileana Ciutan az állami nyugdíjkassza (CNPAS) elnöke. Jelenleg Romániában 5,7 millió állampolgár kap öregkori járandóságot, nyugdíjjárulékot azonban mindössze 4,7 millióan fizetnek. A tavalyi évet a nyugdíjkassza 13 milliárd lejes (egy euró 4,5 lej) deficittel zárta, a hiány idén várhatóan tovább növekszik - tette hozzá Ciutan.

Romániában a második pillérként ismert kötelező pénztárak 2008 májusában alakultak, a kasszatagok száma idén augusztus végéig 5,7 millióra nőtt. A tagok megtakarításai meghaladják 1,9 milliárd eurót, a személyenkénti átlagos számlaegyenleg azonban alig 562 euró. A kötelező és az önkéntes pénztárak összesen alig több mint 2 milliárd eurót kezelnek.

A romániai kötelező nyugdíjkasszák 2008-as megalakulásuk óta 56 százalékos átlagos hozamot értek el, ám az infláció ez idő alatt 30 százalékos volt. Az alacsony hozam részben annak tudható be, hogy pénztárak befektetéseik több, mint 73 százalékát állampapírokban tartják, az eszközök 10,5 százalékát részvények, 8,8 százalékát pedig bankbetétek képezik.