A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A visegrádi négyek adópolitikája és elképzelései a külföldi befektetésekkel kapcsolatban eltérőek, de a jövő szempontjából egyformán veszélyesen elhanyagolják az innovációba való befektetést.
Míg Csehország és Szlovákia egyre távolodik az egykulcsos adó elvétől, Magyarország ezt a gazdasági növekedés egyik előfeltételének minősíti. A rendszerváltás után mindhárom ország a külföldi befektetésekre építette gazdaságpolitikáját, a lengyelek nem siettek nagyvállalataik privatizálásával és erősen támaszkodtak a kielégítetlen hazai keresletre − írta Martin Ehl a Hospodarske Novinyban.
A kérdés az, hogy mi a közös a négy visegrádi ország gazdaságában, és mik a különbségek (eltekintve Lengyelország méretétől). A cseh szerző Pogátsa Zoltán közgazdász egy konferencián kifejtett gondolataira támaszkodik, kiemelve a tudományba és kutatás-fejlesztésbe (k+f) történő befektetések problémáját. Nyugaton ezeknek kétharmada magánforrásokból származik s egyharmad az államtól. A visegrádi országokban Csehország kivételével csaknem az állami az egyetlen forrás, és még a csehek is messze elmaradnak a nyugati országoktól. Az OECD adatai szerint k+f-re a csehek a GDP 1,42 százalékát költik, míg ez az arány a magyaroknál 0,94, a lengyeleknél 0,57, a szlovákoknál 0,51 százalék, szemben a 15 régi uniós tag 1,86 százalékos átlagával.
Adam Ambroziak lengyel közgazdász a konferencián kifejtette, hogy nemcsak a befektetések összegével van baj, hanem az innovációhoz való viszonnyal is. Aggasztónak minősítette, hogy mind a cseheknél, mind a szlovákoknál általános politikai nyomás erőlteti a szakmunkásképzés előtérbe helyezését, vagyis előnyben részesítik az olcsó munkaerőt a hozzáadott értékkel szemben. Pogátsa rámutatott, hogy ez nem véletlen, hiszen a térség egyetlen versenyelőnyét az olcsó munkaerő adja. A probléma az, hogy a bérek konvergenciája helyett nyílik az olló − a 27 eurós nyugat-európai átlagos órabérrel szemben a visegrádiak közül a legjobban fizetett cseheknél is ez csak 10 euró. Szerinte az eurómilliárdok ellenére, amit a keleti gazdaságokba öntöttek, nem sikerült ezeket közelebb hozni a Nyugathoz. A visegrádi országok gazdasági szerkezete továbbra is csaknem változatlanul az olcsó munkaerőre és az alacsony hozzáadott értékre épül, ami nem jósol fényes jövőt.
Legolvasottabb
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Páros lábbal, de elegánsan rúgnak ki mintegy 1000 embert a román autógyártótól
Összefogott a Magyar Posta és a Temu, itt vannak a részletek
A fiatalok megrohanták a bankokat, és veszik fel a tízmilliókat
Lecsapott az adóhatóság a Szigettel is együttműködő biztonsági cégre
Nagyot kockáztatott a Mol, de ha bejön, a régió megkerülhetetlen ura lesz
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Kiderült, kik és mikor kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását 2026-ban
Új világrend körvonalazódik: a háttérben megszületett az alku, ami láncreakciót indíthat el