Az orosz jegybank ma 350 bázispontos rendkívüli kamatemelést hajtott végre egy soron kívüli, vészhelyzeti ülés keretében, 8,5 százalékról 12 százalékra. A lépésre a rubel véget nem érő, összeomlás jeleit mutató zuhanása miatt került sor, az ijedelmet az erősíthette fel, hogy a dollár átlépte a 100 rubeles szintet, miközben a tavalyi év második felében többnyire 60 körül volt az árfolyam, noha az euró már előbb átlépte a 100 rubeles szintet, sőt, a 110-et is meghaladta.

Fundamentális okok

A rubel leértékelődése a fundamentumok alapján törvényszerű, hisz szemben a kezdeti időszakkal, a szankciók most már erősen gyengítik az orosz exportot, a nyugati gyártó és szolgáltató cégek kivonulása után az import is kényszerűen megnő, eközben immár óriási tételt jelent a háború finanszírozása, és a fegyverek beszerzése azoktól az országoktól vagy akár csoportoktól, akik egyáltalán hajlandók eladni Oroszországnak, hisz szinte bármilyen árat kérhetnek.

Ha egy saját valutával rendelkező ország sokkal több árut és szolgáltatást, pláne fegyvert vásáról más, a vevők által elfogadott devizáért, mint az exportból adódó devizabevétel, azaz fizetési mérlege hiányt mutat, akkor a devizakülönbözetet vagy tartalékaiból biztosítja, ami persze véges, vagy devizahiteleket vesz föl, ami most nem reális Oroszország elszigetelt helyzete miatt. Ha ezek nem mennek, vagy csak részben, akkor a devizatúlkereslet a piacon megteszi a hatását: emelkednek a devizaárak a hazai valutában, az gyengül, amíg be nem áll az egyensúly.

Nálunk trendet fordított a jegybank

Ha az importtöbblet csak átmeneti, vagyis a fizetési mérleg hiánya viszonylag hamar helyreáll (ahogy ez Magyarország esetében történt idén a tavaly elszálló energiaárak visszaesése és az export fellendülése okán), akkor a valuta leértékelődése is átmeneti, ráadásul ebben az esetben a jegybank hatékony beavatkozásával rövidtávon is meg lehet állítani a leértékelődést. Nálunk ez történt tavaly októberben, egy radikális lépéssorozattal történt, melyben többféle kamatszintet is megemeltek, egyúttal az Magyar Nemzeti Bank devizatartalékaiból fedezte átmenetileg a megdrágult energiaimportot.

A rubel stabilitásának feltételei

Hogy az orosz jegybank kamatemelése tartósan hatékony lesz-e, attól függ, hogy rövidtávon azok a befektetők, akik hajlandók orosz eszközökkel foglalkozni, célszerűen belföldiek, elég vonzónak tartják-e a magasabb kamatot. Kérdés persze az is, hogy ki váltana át devizát rubelre, miután az ilyen ügyleteket (carry trade) végző alapok számára szóba se kerülhet az ügylet a szankciók okán, és legtöbbjüknek amúgy is meghaladja a kockázati tűréshatárát egy háborúban álló ország eszközébe fektetni.

Hosszabb távon ugyanakkor nem segít a kamatszint, ha az óriási mérleghiány fennmarad.

Ez pedig vélhetően addig így lesz, amíg egyrészt fennállnak a szankciók, másrészt a háború a jelenlegi intenzitással folytatódik, és az erős fegyverimportra is szükség van. A másfél év húzódó háború és a vele járó szankciók most már egyre fájdalmasabbak az orosz gazdaságnak, míg a másik fél, Ukrajna számláját a egyelőre a gazdag nyugat állja.

De miért engedte el magát a forint?

Eközben a forint, melyről úgy véltük, hogy a stabilizáló spekulatív pozíciók egyre inkább lezárulnak, így a gyengítő hatások mérséklődnek, hirtelen újra gyengülni kezdett. Először hétfőn jött az euró esetében egy gyors mozgás 382-tól 385-ig, amit kisebb korrekció követett, majd

kedden délelőtt 384-től közel 389-ig egy gyors mozgás jött, ami önmagában jócskán meghaladja az 1 százalékot, mielőtt újra kisebb korrekció következett.

A folyamat hátterét nehéz meghatározni: a rubel zuhanása, illetve az orosz jegybank intézkedése elvileg nem hat a forintra, hacsak nincs emiatt néhány intézményi befektetőnél automatikus kockázatcsökkentés. Emellett még előfordulhat, hogy a forint tavalyi megmentői közül újabbak döntenek a pozíció zárás mellett, és olyan megbízást adnak, hogy egyszerre, gyorsan zárják le az ügyletet, így viszonylag gyorsan történik heves mozgás a forintárfolyamban.