Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag több kulcsfontosságú jogszabályjavaslatát is elfogadta kedden az Európai Parlament – olvasható az Erópai Unió strasbourgi szervezetének sajtóközleményében. Ezekről elvi megállapodás 2022 végén egyébként már született.

A tervezett intézkedések célja, hogy az EU 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Elfogadták a képviselők a kibocsátáskereskedelmi rendszer megújítását. Ennek értelmében a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak 2030-ra nagyobb mértékben, összesen 62 százalékkal kell majd csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. 2026-tól kezdve emellett fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, hogy az 2034-re teljesen megszűnjön. Az új rendszer 2027-től (illetve ha kivételesen magasak az energiaárak, 2028-tól) az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából eredő kibocsátást is beárazza.

A képviselők azt is megszavazták, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül ezentúl a tengerhasznosítási ágazat károsanyag-kibocsátásaival is el kelljen számolni. Ugyanakkor a légi közlekedés kibocsátásaival kapcsolatban is elfogadtak szigorításokat. Ezek alapján 2026-tól már ez az közlekedési ágazat sem jutna ingyenes kibocsátási egységekhez, és egyre nagyobb arányban kellene fenntartható légijármű-üzemanyagokat használnia.

Megszavazták az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) bevezetését is. Ennek a célja, hogy a nem uniós országok is ösztönzést kapjanak a klímavédelemre, illetve hogy elejét lehessen venni az uniós és globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek, azaz annak a gyakorlatnak, hogy uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék.

A mechanizmus

  • a vasra,
  • az acélra,
  • a cementre,
  • az alumíniumra,
  • a műtrágyákra,
  • az elektromos áramra és
  • a hidrogénre vonatkozik.

Adott esetben azt a közvetett kibocsátásokra is alkalmazni kell. Az ilyen árukat importáló cégeknek állniuk kell a gyártó országban fizetett szén-dioxid-árnak és az uniós kibocsátási egységek árának a különbözetét.

A mechanizmus bevezetésére az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos kivezetésével azonos ütemben kerül majd sor 2026 és 2034 között.

Elfogadták továbbá azt a tagállamokkal korábban létrejött megállapodást is, amely 2026-ra szociális klímaalap felállítását irányozza elő annak érdekében, hogy az éghajlatvédelmi átállás a társadalom minden tagjával szemben méltányos legyen. Az alap az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásoknak és mikrovállalkozásoknak, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan hozzáférőknek kíván pénzügyileg segíteni a változásokból adódó nehézségeik leküzdéséhez.

A Fidesz EP-képviselői az összes intézkedést elfogadták, egy kivételével: a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját nem hagyták jóvá.

A következő lépésben a Tanácsnak is jóvá kell hagynia az intézkedéseket, majd húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően lépnek hatályba.