— Növekednünk kell, és ahhoz, hogy növekedjünk, egy ideig önálló monetáris politikát kell folytatnunk – érvelt a londoni Lengyel Gazdasági Fórum keretében szervezett vitán Marta Kightley, a Lengyel Nemzeti Bank első alelnöke amikor az euró esetleges lengyelországi bevezetésére terelődött a szó.

A Lengyel Nemzeti Bank által végzett kutatás eredményeit bemutatva úgy értékelt, hogy a zloty árfolyamváltozásai a vállalkozásokat sem zavarja, az eredmények azt mutatják, hogy nem tartják ezt zavaró tényezőnek vagy kereskedelmi akadálynak - mondta a Business Insider Polska tudósítása szerint.

— Ha az elmúlt 20 évet nézzük, részesedésünk a globális exportból megduplázódott. Lengyelország hiába maradt kívül az eurózónán, egyre inkább tényező a nemzetközi kereskedelemben.

Kightley határozottan visszautasította azt az érvet, hogy az euró bevezetése és a kapcsolódó alacsonyabb kamatlábak előnyösek lennének a lengyel gazdaság számára.

— Nem értem azt az érvet, hogy az eurózónából származó alacsonyabb kamatlábak segítenék a gazdaságunkat, mert az eurózónában évekig negatív kamatok voltak, és mégis nekünk volt magasabb a növekedésünk - mondta az alelnök. Szerinte

a negatív kamatlábak és a magas növekedés kombinációja gazdasági instabilitáshoz vezethet.

Az NBP alelnöke kétségbe vonta azt a tételt is, amely szerint az euróövezeti tagság automatikusan növeli Lengyelország jelentőségét az Európai Unióban. – Azt, hogy mennyire vagyunk tényezők az EU-ban, a gazdaság mérete határozza meg. ezzel az erővel Szlovákiának fontosabb játékosnak kellene lennie, mint Csehország. Nem ez a helyzet – érvelt Kightley, hozzátéve, hogy sokkal inkább a gazdasági növekedés ütemének fenntartása a prioritás, éppen ezért az euró bevezetése nem aktuális kérdés, nem döntő Lengyelország szempontjából. 

— Azt gondolom, hogy Lengyelországban a vita a növekedésről szól, és nagyon nagy ambíciónak tartom Lengyelország számára, hogy olyan gazdasága legyen, amely fejlődik, és az emberek meggazdagodnak, észreveszik és örülnek neki. És azt hiszem, ez a legfontosabb – mondta.

Véleménye szerint a független monetáris politika több lehetőséget ad Lengyelországnak arra, hogy a gazdasági eszközöket a fejlődő gazdaság sajátos igényeihez igazítsa.

Euróval vagy nélküle? Közép-Európa megosztott, és jó oka van ennek

Lesz magyar euró? És ha igen, mikor? Megelőzzük a bevezetéssel a románokat? Közép-Európa országai külön utakon járnak az eurót illetően. >>>

A lengyel jegybanki alelnök érvkészlete persze valahonnan ismerős lehet: az euró bevezetés kérdésköre itthon is rendre napirendre kerül.

A magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank vezetői is épp ezekkel a versenyképességi aggályokkal magyarázzák, ha a halogatást felhánytorgatják.

— Nem lehet hosszú távon olyan valutarendszert egészségesen működtetni, ahol egységes a monetáris a politika, de különböző a fiskális politika - mondta jó néhány évvel ezelőtt Varga Mihály még nemzetgazdasági miniszterként. 2017-ben még büszkén magyarázta, hogy csupán egyetlen kritériumot nem teljesítünk, nem rögzíti a magyar valuta árfolyamát az euróhoz

de ezt is szándékosan. 

Ha a döntés megszületik, Magyarország kész lesz arra, hogy az euróövezet tagjává váljon. Ennek azonban feltétele a gazdaság megfelelő versenyképessége. Ellenkező esetben a magyar munkaerő nem tud legalább a német munkaerő 90 százalékos szintjén teljesíteni, így ugyanúgy járhat, mint Görögország vagy Portugália - hangoztatta akkoriban Varga Mihály.

Nos, azóta persze sok víz lefolyt a Dunán és az euró bevezetése még távolibbnak tűnik.

Most már ha akarnánk, akkor sem tudnánk csatlakozni az euróövezethez.

Mi több, az Európai Központi Bank júniusi konvergenciajelentésében arra jutottak, hogy Magyarország áll a legtávolabb az euró bevezetésétől, hiszen itt lényegében egyetlenegy kritérium sem teljesül. Sovány vigasz, hogy a koronavírus és az energiaválság utóhatásai, az orosz-ukrán háború miatt a többi, eurót nem használó ország sem remekel, de például az említett Lengyelországban legalább az államadósság mértéke nem annyira gyötrelmes, mint nálunk. Az viszont tény, hogy geopolitikai feszültségek hatására magasabb költségvetési hiány, alacsonyabb gazdasági növekedés és a korábbiakhoz képest sokkal volatilisebb árfolyampálya lett a következmény.  Egyetlen pozitívum talán, hogy mindegyik ország erősen integrált az euróövezet gazdasági rendszerébe.

A magyar lakosság egyébként a felmérések szerint euró-párti, ám a kormány továbbra sem gondolja ezt fő prioritásnak.

Virág Barnabás jegybank-alelnök nagyjából egy éve az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy bár az ország vállalta az euró bevezetését, de most égetőbb problémákat kell megoldani. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet reális, hogy 2030-ban elkezdődjön az euró bevezetése, ugyanazt mondta, mint a minap a lengyel kollégája, hogy az MNB célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózása. 

Ön hol lesz 2035-ben? Addigra reális lehet az euró bevezetése!

Varga Mihály pénzügyminiszterként elárulta, a Magyar Nemzeti Bank elnökeként előnyösnek tartja már azt is, hogyha hazánk felkészül az euró bevezetésére. A közgazdász szerint vannak előnyei a forintnak és a közös pénznek is, de 2025-ben még biztos nem lesz eurónk. >>>

Nos, ehhez képest Varga Mihály alaposan meglepte a közvéleményt decemberi, jegybankelnök-jelölti meghallgatásán. Bár nem tudott meghatározni a magyar gazdaság számára kedvező euró-forint árfolyamot, az euró magyarországi bevezetése mellett egész komoly kortesbeszédet mondott el a parlament Gazdasági bizottsága előtt. Arról beszélt, hogy a kritériumok teljesítése már önmagában használna a magyar gazdaságnak, mindenképpen erre kell törekedni, hozzátéve, hogy  a gazdaságpolitika szabadságát is biztosítani kell. Rámutatott arra, hogy Magyarország az uniós csatlakozással vállalta az euró bevezetését, erre akkor kerülhet sor, ha a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi. Úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságpolitikának foglalkoznia kell azzal, hogy az euró bevezetésének feltételeit megteremtse, ám a bevezetéséről nem csak a jegybank, a kormány is dönt.

Kapcsolódó