A kínai vámszolgálat csütörtökön közzétett adatai szerint az export dollárban számított értéke éves összehasonlításban 44,5, az importé pedig 6,3 százalékkal nőtt februárban.

Elemzők az export 13,6 százalékos növekedését várták az előző havi 11,1 százalékos emelkedés után, az import esetében pedig 9,7 százalékra számítottak a januári 36,9 százalék után.

Kapcsolódó

A kínai külkereskedelmi mérleg 33,74 milliárd dolláros többlettel zárt februárban, míg elemzők mindössze 0,6 milliárd dollárra számítottak a januári 20,35 milliárdos szufficit után.

A politikailag is különösen érzékeny amerikai relációban a külkereskedelmi többlet Kína javára 20,96 milliárd dollár volt, kissé csökkent a januári 21,89 milliárd dollárhoz képest. Az év első két hónapjában 42,92 milliárd dolláros többletet halmozott fel Kína az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben.

A dollárban denominált adatok azért fontosak, mert az elemzők és befektetők túlnyomó többsége is ezekre alapozza előrejelzéseit és elemzéseit.

Jüanban számolva az export értéke 36,2 százalékkal nőtt, az importé viszont 0,2 százalékkal csökkent februárban éves összevetésben, a januárban mért 6,0, illetve 30,2 százalékos bővülés után. A januári 135,8 milliárd jüan aktívum után 224,9 milliárd jüanos többlet keletkezett a kereskedelmi mérlegben.

Elemzők arra figyelmeztettek, hogy az év első két hónapjában torzíthatják az adatokat a mozgó dátumú holdújévi ünnepségek, így érdemesebb a két hónapot együtt vizsgálni. Mindazonáltal a január-februári kereskedelmi adatsor is arról tanúskodik, hogy meredeken nőtt Kína exportja, 24,4 százalékkal, szemben a decemberi 10,8 százalékkal és a 2017. január-februári 4 százalékkal.

Az idei év első két hónapjában az import 21,7 százalékkal bővült, jelentősen gyorsult a decemberi 4,5 százalékos ütemhez képest. A kereskedelmi többlet éves összehasonlításban 43,6 százalékkal, 54,32 milliárd dollárra nőtt január-februárban.

A világgazdaság és a világkereskedelem élénk növekedésének köszönhetően tavaly Kína kivitele 2013 óta a leggyorsabb ütemben bővült és az egyik fő hajtóereje volt a kínai gazdaság növekedésének. Kína hazai összterméke (GDP) a vártnál erősebb mértékben, 6,9 százalékkal nőtt tavaly, az idei évre 6,5 százalékot tűzött ki célul a pekingi kormány.