Molnár Csaba európai parlamenti szocialista képviselő még márciusban írt levelet a kormánypártok jegybanki törvénymódosításáról az Európai Központi Banknak (ECB). Erre válaszolt most Mario Draghi ECB-elnök április 18-án kelt levelében.

A jegybankelnök emlékeztet arra, hogy az MNB-törvény módosításáról nem konzultált senki az ECB-vel, azonban az Alkotmánybíróság (Ab) március 31-i döntésének fényében nincs is szükség arra, hogy az intézmény kifejtse véleményét a törvény módosításáról. Az Ab ugyanis kimondta, hogy a jegybanktörvény korábban tervezett módosítása több ponton nincs összhangban az alaptörvénnyel. Így törvénymódosítás nem is léphet ebben a formában hatályba - olvasható a levélben.

Ha azonban a tervezett törvénymódosítást felülvizsgálják és újra benyújtják a parlamentnek az alkotmányossági aggályok feloldásának céljából, akkor ez a magyar parlamentnek lehetőséget teremt arra, hogy egyeztessen az ECB-vel az uniós jogszabályok előírásával összhangban - javasolja Draghi.

Márpedig a kormánypártok újra nekifutnak a jegybanktörvény módosításának. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön fogadott el változtatásokat, ezek szerint a jövőben csak az MNB által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

A kétoldalas levél második felében Draghi kitér a tervezett törvénymódosítás tartalmára is. Elsőként azt javasolja az EP-képviselőnek, hogy forduljon az Európai Bizottsághoz, mert a testület tudja csak megítélni, hogy a jegybanktörvény módosítása mennyiben felel meg az EU jogszabályainak.

Azt ugyanakkor megerősítette az elnök (ahogyan az a legutóbbi jelentésben is szerepelt): az ECB folyamatosan nyomon követi, hogy a nemzeti jegybankok ténykedése mennyiben egyeztethető össze a monetáris finanszírozás és a kiváltságos hozzáférés tilalmáról szóló szabályokkal.

A jegybankelnök emlékeztet arra is, hogy az MNB 2014-ben számos olyan programot indított útnak, ami nem kapcsolódik a monetáris politikához. Ilyen például az ingatlanvásárlási programja, a pénzügyi oktatást elősegítő programja és a műtárgy-vásárlási programja. E programokat először 2014-ben vizsgálta az ECB a monetáris finanszírozás tilalmának szabályának fényében. Ebben a jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a programok számai, méretük és hatáskörük miatt értékelhetők úgy, hogy ezzel a jegybank megszegi a monetáris finanszírozás tilalmáról szóló előírást, mivel a jegybank kormányzati felelősségeket vesz át és/vagy pénzügyi előnyöket ad át az államnak. Az ECB ezzel kapcsolatos aggályai 2015-ben sem oszlottak el, ezért továbbra is szoros figyelemmel követi az MNB tevékenységeit azzal a céllal, hogy biztosítsa: az MNB intézkedései nem ütköznek a monetáris finanszírozás tilalmáról szóló szabályba.