Az alkotmányjogászból lett olasz államfő, Sergio Mattarella rekordgyorsasággal írta alá a választási reformot tartalmazó törvénycsomagot, amelyet a Matteo Renzi olasz kormány dolgozott ki és amelyről az olasz parlament hétfőn tartotta az utolsó szavazási fordulót.

Az államfő bármilyen megjegyzés vagy fenntartás nélkül írta alá a törvényt. Elemzők szerint Mattarella azért mondott ennyire gyors igent az új törvényre, mivel az olasz parlament által 2014 márciusa óta vitatott reformcsomag minden jogi részlete ismert volt számára. Másrészt az olasz államfő politikai-intézményes jelzésnek szánta a húsz éve várt olasz választási reform minél előbbi bevezetését. Az új olasz választási rendszer egyébként 2016. július elsejétől lesz hatályos. Ha addig parlamenti választásokat tartanának, az olaszok az addig érvényes szavazási rendszerrel voksolnának.

A Fitch és a Moody's nemzetközi hitelminősítők pozitív fordulatként értékelték az olasz választási reform megszületését az olasz politikai stabilitás szempontjából.

A választási reformot a kormánypártok az ellenzék nélkül fogadták el. A Matteo Renzi vezette balközép Demokrata Párt (PD) baloldali szárnya nemmel szavazott a törvényre, több másik ellenzéki párt kivonult a szavazásról.

Az új olasz választási rendszer értelmében a szavazatok legalább negyven százalékát megszerző párt automatikusan parlamenti többséget szerez. Ha egy párt sem ér el legalább negyven százalékos támogatottságot, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett párt második fordulóban méri össze az erejét és a győztes kapja meg a 630 fős képviselőház 340 mandátumát.

A reform lehetővé teszi, hogy az eddig gyakori kormányválságairól ismert Olaszországban a választásoknak egyértelmű győztese legyen, a győztes politikai erő biztos parlamenti többséget szerezhessen, és ezáltal javuljon a kormány stabilitása. A törvény kritikusai szerint azonban a reform túl széles hatalmat biztosít a nyertes politikai erőnek, amely ötven százalék alatti támogatottsággal is könnyen erős többséghez juthat.