Íme egy újabb ok arra, hogy ne dízelmotoros autót vásároljunk: változik üzemanyagának adózása - vezeti fel a benzin és a gázolaj árában foglalt adótartalom eltéréséről szóló cikkét a Bloomberg. Az európai uniós kormányok évtizedeken keresztül alacsonyabban tartották a gázolaj fogyasztására kivetett adókat, mint a benzint terhelő közterheket, ám a különbség gyorsan csökken. A változás világos jele annak a mély változásnak, amely az egész kontinensen végbe megy az üzemanyagok felhasználásában.

Arra számítunk, hogy a gázolajra kivetett adók egész Európában tovább fognak növekedni - foglalja össze a lényeget Mark Williams, a londoni Wood Mackenzie energiaipari tanácsadó cég elemzője. Minél nagyobb piacokat veszünk szemügyre annál gyorsabb adóemelkedést tapasztalhatunk. A dízelüzemanyag adóelőnye a benzinnel szemben harmadával, 12,5 centre csökkent az EU átlagában 2015 óta - támasztja alá ezeket a megállapításokat a Bloomberg adatgyűjtése.

Kapcsolódó

Alig olcsóbb

Ami az üzemanyagtöltő állomásokat illeti, a benzinért fizetendő prémium átlagosan mindössze három eurócentre (9 forint 60 fillér) süllyedt, ami a pénzügyi válságtól szaggatott 2008-as év óta a legalacsonyabb - derült ki más forrásokból. Az elmúlt egy évben Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában és Portugáliában emelték jobban a gázolaj adóját, mint a benzinét. Uniós adatok szerint Nagy-Britanniában lényegében ugyanakkora adóteherrel kell számolni a két üzemanyagfajta esetén.

Az adóarányok változása több évtizedes hagyománynak vet véget - derül ki a kontinens olajfinomítóit összefogó Fuels Europe összesítéséből. Az európai országok az 1970-es évek óta előnyben részesítették a gázolajat a benzinnel szemben. A kormányok részben ezzel igyekeztek segíteni a hazai autógyártókat, amelyek termékei főként benzinmeghajtású import autókkal versenyeztek a vásárolók kegyeikért. Emellett támogatták a szállítási és a tömegközlekedési, amelyek járműveinek túlnyomó többségét dízelmotorok hajtják. Végül a dízelmeghajtás mellett szólt, hogy hatékonyabban használja fel az üzemanyagot, mint a benzines.

Fordulat

Ez a szemlélet omlott össze részben környezetvédelmi okok miatt, mivel a gázolaj elégetése bizonyos káros anyagokból többet bocsát a levegőbe, mint a benziné. Egyes német városok ennek egészségkárosító hatása miatt tiltották ki belső részeikből a régebbi dízelautókat. A legnagyobb csapást azonban a 2015-ös dízelgate mérte erre a motorfajtára, amely azért robbant ki, mert kiderült, hogy a Volkswagen sok éven át olyan szoftvert telepített dízelmotorjaiba, amelyek manipulálták a kibocsátási teszteket. A Fuels Europe szakértői egyébként alaptalannak tartják a dízelekkel kapcsolatos hisztériát.

Mindez azonban nem dönti el a harcot a benzines és a dízelmotorok között, ugyanis az üzemanyag árára az adótartalomnál is nagyobb hatással lehet a benzin és a gázolaj világpiaci kínálata. Például tavaly azért emelkedett kevésbé az utóbbi ára, mint az előbbié, mert benzinből túlkínálat alakult ki a piacon.

Az autósok egy részének menekülési lehetőséget biztosít az is, hogy nem a saját hazájukban tankolnak. Franciaországban például azért csökkentek az üzemanyag-eladások 2018-ban, mert a hazai adók emelése miatt sokan a szomszédos országokba jártak teletölteni az autóik tankját. Összességében a kijelenthető, hogy az adóváltozások nem feltétlenül válnak láthatóvá a benzinkutakon feltüntetett árakban.

Gyorsan szorulnak vissza a dízelek

Az elmúlt évben az Európában újonnan eladott autók között 56,7 százalék volt a benzines és 35,9 százalék a dízeles autók részaránya - idézte az MTI az európai autógyártók szövetsége, az ACEA adatait. Ez hatalmas változás 2017-hez képest, amikor a benzines autók aránya még csak 50,3 százalék volt, míg a dízeleseké elérte a 44,0 százalékot.

A teljesen elektromos autók részaránya 1,5 százalékról 2,0 százalékra nőtt 2018-ban az előző évivel összehasonítva, a hibrid-elektromosoké 2,8 százalékról 3,8 százalékra emelkedett, az egyéb alternatív hajtású autóké 1,4 százalékról 1,5 százalékra araszolt fel.