Az ÁSZ honlapján olvasható tájékoztatás szerint a számvevőszék az állami tulajdonban lévő közszolgáltató társaságok ellenőrzése keretében értékelte a Duna Menti, a Dunántúli, az Északdunántúli és Északmagyarországi, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű működésének szabályszerűségét.

Az ÁSZ mind az öt jelentésében megállapította, hogy a több mint másfél évtizede megkötött vagyonkezelési szerződések nem biztosították teljes körűen a szabályszerű gazdálkodási környezetet, azokat ugyanis 1998 óta nem módosították.

A vízművek éves üzleti terveiben szerepeltek ugyan a tervezett beruházások, a döntést megalapozó számítások, részletes adatok azonban nem. A vízművek a jogszabályi előírás ellenére, egy kivétellel, nem kérték meg a beruházásokhoz az MNV írásos engedélyét, és azok végrehajtásáról sem tájékoztatták a vagyonkezelőt.

Az ellenőrzések feltárták azt is, hogy az MNV beruházások és felújítások elszámolására vonatkozó szabályait az ellenőrzött vízművek szabályozási rendszerükbe nem, vagy csak késve építették be. Jellemző hibákat találtak a számvevők a belső ellenőrzés, a számviteli törvény előírásai, a selejtezési és leltározási szabályok betartásában is.

Az ÁSZ álláspontja szerint a vagyongazdálkodás, azaz a vagyon nyilvántartása, pótlása alapjaiban határozza meg a közszolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ÁSZ által megfogalmazott javaslatokra 30 napon belül kell intézkedési tervet készíteniük az érintett víziközmű társaságoknak, illetve a vagyonkezelőnek, azok végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzések keretében ellenőrizheti.