Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) megalakulása óta elsőrendűnek tekinti a tagszövetkezetek, illetve azok tagjai érdekeinek képviseletét és elkötelezett a magyar gazdaság erősítésében, a gazdasági folyamatok átláthatóvá tételében. Ez a cél vezeti az integrációs törvény, valamint ennek folyományaként a takarékbanki állami részesedés értékesítése kapcsán tanúsított magatartását is. Az integrációs törvény elfogadása óta a takarékszövetkezeti szektor az OTSZ több döntéshozó fórumán szinte egyhangú döntéseivel támogatta az OTSZ az ezen irányú érdekvédelmi tevékenységét, s nyilvánította ki szándékát a központi banki tulajdonosi és irányítási többség visszaszerzésére.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóközleményében az OTSZ-t érintően megfogalmazódó kritikai észrevételek kapcsán - mivel a korábbi közvetlen levelekben felvetett észrevételekre nem érkezett válasz - az alábbi kérdések tisztázása elengedhetetlenül szükséges:

  • 1. Mi indokolta, hogy az integrációs törvény az érdekképviselettel való egyeztetés nélkül született meg?
  • 2. Mi indokolta kényszerítő eszközök alkalmazását (pl. tevékenységi fennmaradási engedély bevonásával való fenyegetettség) a takarékszövetkezetek belső működési szabályainak átváltoztatásához?
  • 3. Mi indokolja, hogy állami vagyon értékesítésére a nyilvánosság ilyen mértékű kizárásával kerül sor?
  • 4. Mi indokolja, hogy a takarékbanki állami részvényhányad értékesítésről szóló Kormányhatározatban megfogalmazottak ellenére, nem a teljes szövetkezeti szektor, hanem annak csak néhány kiválasztott, "felkért" tagja jut szerephez? Tehát e szerint néhány takarékszövetkezet érdeke felülírhatja az OTSZ által képviselet többségi érdeket? 8 szövetkezet több-e mint a 84 szövetkezet?
  • 5. Mi indokolja, hogy az FHB csoport befolyásoló érdekeltségébe tartozó, "vélhető egyetlen ajánlattevő" társaság 8-10 milliárdos vételáron jut hozzá a részvénycsomaghoz, az egyébként hozzá hasonló külső harmadik személy felé támasztott közel 400 milliárd forint helyett?
  • 6. Mi indokolja, hogy a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére és fejlesztésére szánt 100 milliárd forintos állami forrás hozamából egy külső magánbefektetői kör is részesüljön, csökkentve ezzel közvetetten a szektor jelenlegi 150 ezer tulajdonosára és családtagjaira jutó eredményt?
  • 7. Mi indokolja, hogy a pályázat előkészítésében és kiírásában közreműködők, valamint a mögöttük álló pénzügyi lobby felülírhatja a Kormány eredeti szándékát és ennek alátámasztása érvényesül a hivatalos kommunikációban is?

Az OTSZ választott vezetői továbbra is a szövetkezetek és a tagság érdekeit védik, és visszautasítják az NFM politikai kampány gerjesztésére vonatkozó vádjait. A vagyonértékesítésre vonatkozó pályázat körülményeit kizárólag szakmai szempontok és morális megfontolások alapján minősítik a szövetség tisztségviselői. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank állami tulajdonban lévő részvényeit a szövetkezeti hitelintézetek érdekeivel ellentétesen, áron alul átjátsszák egy ma még ismeretlen összetételű üzleti körnek.

Az OTSZ továbbra is nyitott a szektort érintő valamennyi - így a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó - kérdés tisztázására, s bízik annak az egész szektor számára előnyt jelentő lezárásában - olvasható a közleményében.