A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az év végéig befejeződhet a víziközműszektor szereplőinek számát a jelenlegi legalább tizedére (30-40-re) csökkentő, a víziközmű-törvényből következő ágazati integráció. A piacon olyan információk is felmerültek, hogy az eredetileg 2016-ra lezárni tervezett folyamat végére − az energiaszektorhoz hasonlóan − 6-12 szolgáltató maradna, ezt azonban több szakértői vélemény sem tartja megalapozottnak: ilyen alacsony szám mellett a hatékonysági szempontok kevéssé érvényesülnének a több mint ezer vízbázis eltérő sajátosságai miatt. Szakmai körökben nem okozott meglepetést, hogy a kormány nemrégiben 210 vízműcéget nyilvánított stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté (Napi Gazdaság, 2013. április 2.). A ma meglevő, 300-400 vízszolgáltató mintegy fele önkormányzati intézményként (azaz nem gazdasági társaságként) működik, ez indokolja, hogy a listán csak valamivel kétszáz feletti szereplő található. A kiemelt státus a felszámolásnál és a csődvédelemnél jelent speciális szabályokat, többek közt az állami felszámoló irányítását, így bár a legtöbb vízmű veszteséges lesz idén, fizetésképtelenségre és ellátási problémákra e státus miatt nem kell számítani, ráadásul problémás esetekben az energiahivatal néhány napon belül kijelölheti az új üzemeltetőt.

A nyáron várható tízszázalékos vízdíjcsökkentés több szempontból is problémás lehet: iparosodottabb területeken például csak 50 százalék a lakosság részaránya a vízszolgáltató árbevételében, az elmaradottabb régiókban pedig a 100 százalékot is megközelítheti, így a ma is rosszabb infrastruktúrával rendelkező területeken jelentősebb lesz az árcsökkentés negatív hatása. A víziközmű-szektor szereplői a rezsicsökkentés és a közműadó miatt idén már működési zavarokkal is számoltak (Napi Gazdaság, 2013. február 14.). Információink szerint több vízműnek is nehézséget okozott a közműadó első részének befizetése a márciusi határidőre, ők az adóhatóságnál részletfizetésért folyamodtak, a második, szeptemberi határidő azonban így sem vetít elő pozitív jövőképet − működési engedélyt csak a köztartozással nem rendelkező szolgáltatók kaphatnak az energiahivataltól. A hatóság engedélyezési jogköre meglehetősen széles, egy-egy cégnek mintegy ötezer oldalas dokumentációt kell leadnia, köztük egy integrációs tervet is, amelynek megfelelőségéről a hivatal dönt. Amennyiben nem találja megfelelőnek, állami tulajdonú közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki, ötezer oldalon pedig nagyon sok "akna" merülhet fel − fogalmazott egy iparági vezető.

Forrásaink ugyanakkor azt nem látják reális forgatókönyvnek, hogy önmagában a kiemelt státus a külföldi tulajdonosok kiszorításának eszköze lenne (ráadásul mára jelentősen csökkent a nem itthoni tulajdon, a francia Veolia a Szegedi Vízmű Zrt.-ben, az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft.-ben, a Salgótarjáni Csatornamű Kft.-ben, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben tulajdonos, emellett a belföldi magántulajdon is visszaszorult az ágazatban). Komolyabb létszámcsökkentésre nem számít az ágazat, mert bár az integráció feleslegessé tehet bizonyos mennyiségű munkaerőt, politikai okokból várhatóan csak a természetes fogyás pótlása marad el − legalábbis a következő időszakban.