A benyújtott tervezet szerint 2018. január elsejétől adóköteles lenne az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó (például óriásplakát), és annak tulajdonosa fizetné meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt, amelynek összege legfeljebb 12 ezer forint lehet négyzetméterenként.

A javaslat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt is módosítaná. Kiterjeszti a jogellenesen nyújtott kedvezmények nyújtásának tilalmát azokra is, akik ezt nyújtják a reklámközvetítő felé. Emellett a javaslat megemeli a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára, hogy amennyiben tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó információ a tudomására jut, köteles jelzéssel élni a bírság kiszabására jogosult hatóság felé.

Az egyik kifogásolt módosítás szerint a jogalkotó a közterületi reklámeszközöket úgy adóztatná meg, hogy az akár 60 százalékos áremelkedést is jelenthet a közterületi reklámpiacon. A közterületi reklámeszközök nagyságának és számának ismeretében ez 4-6 milliárd forint adóterhet róhat a piacra, miközben a teljes közterületi piac az MRSZ 2016-ban bemutatott reklámköltési adatai alapján nem haladta meg a 15 milliárd forintot.

A szövetség  szerint egy ilyen mértékű adóteher a közterületi piac ellehetetlenítését vonja maga után, teljesíthetetlen különadót ró a reklámadó mellett a kültéri reklámszegmensre.

Az MRSZ szerint indokolatlan a reklámtörvény módosítása és a különadó bevezetése, ezért kérik a kormányzatot a tervezett jogszabályváltozások reklámpiacot érintő részeinek megfontolására.