A 2016-ban életre hívott vállalkozási forma célja - a hagyományos profitszerzésen felül - a szövetkezeti tagok oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási stb. közösségi igényeinek kielégítése. Működésük középpontjában elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők) segítése áll.
Az Opten adataiból kiderül: míg 2015-2016-ban évente közel 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, addig 2017-ben már csak 304-et, tavaly pedig mindössze 50-et. Ezzel párhuzamosan megugrott a megszűnések száma, 2018-ban már 327 szociális szövetkezet "húzta le a rolót".
Kapcsolódó
A szociális szövetkezetek árbevétele évről-évre egyenletesen emelkedik, 2017-ben már 27 milliárd forint felett járt. A tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre.
2017-ben 97 projektjükre több mint 4,288 milliárd forint támogatást nyertek, ami akkori árbevételük 15,6 százalékát tette ki, tavaly pedig 95 nyertes projektre 3,694 milliárd forint támogatást szereztek.
Az uniós pályázati források mindig jelentős részét tették ki a szociális szövetkezetek árbevételének. Ennek oka, hogy kevés tőkével és zömmel hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szövetkezeti tagokkal működnek, így a banki hitelezés többségük számára elérhetetlen vagy túl költséges.
Legolvasottabb
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Nem adták oda a defibrillátort egy életmentéshez a Határ úti metrómegállónál
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
A Závecz pontos számokkal jött elő, ennyivel nőtt a Fidesz tábora
Néptáncosok haláláért kell felelnie a bedrogozott sofőrnek
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Megvan a dátum: ekkor utalhatják a 13. és 14. havi nyugdíjat