A 2016-ban életre hívott vállalkozási forma célja - a hagyományos profitszerzésen felül - a szövetkezeti tagok oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási stb. közösségi igényeinek kielégítése. Működésük középpontjában elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők) segítése áll.
Az Opten adataiból kiderül: míg 2015-2016-ban évente közel 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, addig 2017-ben már csak 304-et, tavaly pedig mindössze 50-et. Ezzel párhuzamosan megugrott a megszűnések száma, 2018-ban már 327 szociális szövetkezet "húzta le a rolót".
Kapcsolódó
A szociális szövetkezetek árbevétele évről-évre egyenletesen emelkedik, 2017-ben már 27 milliárd forint felett járt. A tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre.
2017-ben 97 projektjükre több mint 4,288 milliárd forint támogatást nyertek, ami akkori árbevételük 15,6 százalékát tette ki, tavaly pedig 95 nyertes projektre 3,694 milliárd forint támogatást szereztek.
Az uniós pályázati források mindig jelentős részét tették ki a szociális szövetkezetek árbevételének. Ennek oka, hogy kevés tőkével és zömmel hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó szövetkezeti tagokkal működnek, így a banki hitelezés többségük számára elérhetetlen vagy túl költséges.
Legolvasottabb
Páros lábbal, de elegánsan rúgnak ki mintegy 1000 embert a román autógyártótól
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Orbán Viktor bejelentette, kiutasítják a kényszersorozásban résztvevő ukránokat
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Katasztrófa a Börzsönyben, idős bükkerdőket vágtak ki, folyik az olaj a patakokba
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Lezajlott a CT- és MR-gépek államosítása, 3,5 milliárd forintot költöttek rá