Elkészült a szálláshely-szolgáltatás alapvető elvárásait összegző rendelet-módosítása, a nemzeti tanúsító védjegy szabályozása - jelentette be Szathmáry Kristóf belgazdaságért felelős nemzetgazdasági államtitkára. A fő cél, hogy 2012 nyarától minden szálláshelyen legyen nemzeti védjegy. Ahol még nincs védjegy - ilyen a szállodák, panziók köre - ott egy évig még meghosszabbították a korábbi besorolási védjegy használatát. A többi - immár szabályozott - területen működő szállásadók 2 hónapos átmeneti időszak után használhatják a nemzeti védjegyeket. Az államtitkár elismerte: egyelőre a védjegy használata nem kötelező, de a turizmustörvény társadalmi vitájában ilyen elvárás is születhet - hiszen vannak ezt alátámasztó szakmai érvek.

Márkus Éva, a Magyar Turizmus Zrt. kommunikációs irodavezetője jelezte: a szervezet minden lehetőséget megteremt arra, hogy reklámozza a védjeggyel rendelkező szálláshelyeket és abban is részt akarnak venni, hogy a vendég tudja, hogy mely védjegy alkalmazójától milyen színvonalú szolgáltatást nyújt. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az NFH vizsgálni fogja, hogy az adott szálláshely szolgáltatásai összhangban vannak-e a szálláshely által használt osztályba sorolással. A két hónapos átmeneti időszak miatt az idei nyáron ugyanakkor nem vizsgálhatja az NFH ezen feltételek meglétét. A kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta: az NFH korábbi vállalásainak megfelelően első esetben nem bírságolja majd a szállásadó kkv-ket.

Csizmadia László Falusi és Agroturizmus Országos szövetségének elnöke szerint '94 óta van minősítési rendszer a falusi szállásadók esetében. Az új minősítési védjegy bevezetését célzó tárgyalásokra így a szervezet már kész, bejáratott minősítéssel - napraforgókkal - tudott készülni. Jelenleg mintegy 1000 napraforgós táblás ház van a közel hétezer vidéki szálláshely közül.

Ma már több, mint 32 ezer magánszálláshely-szolgáltató működik Magyarországon - mondta el Szabó István, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke. Eddig önminősítéssel osztályozták magukat a szállásadók, így döntő többségük 3 koronával minősítette magát. Az új rendszerben pályázni kell a minősítésre, a szövetség 110 minősítőt képzett ki a szálláshelyek minősítésére. Szabó István szerint az átmeneti hónapok után problémát jelent majd, hogy egy-egy szálláshely több védjegyet alkalmazhat majd.

Réti Antal, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke szerint régóta küzdenek az önminősítés ellen. S bár szerinte a legjobb az lenne, ha uniós szintű egységes minősítésre kerülne sor, a nemzeti minősítési szintet is elfogadják. A pályáztatás díja 40 ezer forint, a védjegy használatért sikeres pályázat esetén 3 évig évente 40-90 ezer forintot kell fizetni. (Az első éves díjból levonható a pályázati díj). A magánszálláshelyeken és a falusi szálláshelyeken 30-40 ezer forint a védjegy ára - itt az időtartam egészére vonatkozik a díjazás.

Az államtitkár jelezte: érzik, hogy a rendelkezésre álló idő vélhetően nem elégséges a minősítések beszerzésére, ezért nem szeptembertől kezdődik a bírságolás: először csak felszólítják a szálláshely-szolgáltatókat. Azt szeretnék elérni, hogy a jövő szezonra a szálláshelyek túlnyomó része már minősített legyen.