A közlemény szerint a kifogásaival a kamara levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, a gazdasági, a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság elnökeihez, valamint több országgyűlési képviselőhöz.

Az MTI-hez is eljuttatott levél szerint a javaslatban meghatározott magas biztosítási összegek milliós biztosítási díjakhoz vezetnek. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tenné, hogy a négy legnagyobb cégen, a Deloitte-on, az EY-on, a KPMG-n és a PricewaterhouseCoopers-en kívül más könyvvizsgáló cég, illetve kamarai tag könyvvizsgáló közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó könyvvizsgálatát elvállalja.

A közlemény szerint technikai probléma, hogy a javaslat az emelt összegű biztosítást 2016. január 1-jétől vezeti be, miközben a 2015-ös üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálói szerződéseket ennek ismerete nélkül kötötték meg az érintettek.

Közölték azt is, hogy a speciális gazdálkodók könyvvizsgálatát lehetővé tevő minősítések megadását és visszavonását célszerű lenne továbbra is a kamara egységes rendszerében végezni. A kamara ebben az eljárásban eddig is és ezután is figyelembe veszi a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank észrevételeit. A szabályozás 2008 januári bevezetése óta lefolytatott 270 ilyen eljárása során mindössze 3 esetben fordult elő, hogy a kamara a felügyelet véleményétől eltérő álláspontra jutott és a felügyelet támogatása nélkül adott minősítést a kérelmezőnek.

További probléma a kamara szerint, hogy a javaslat által leírt közfelügyeleti eljárás fellebbezési lehetőség nélküli, egyfokú közigazgatási eljárás lenne, ami indokolatlanul szűkíti a közigazgatási eljáráson belüli rendes jogorvoslat lehetőségét. Mindezek miatt javasolják a minősítési rendszer megtartását.

Kitérnek arra is, hogy a törvényjavaslat szerint a közfelügyeleti hatóság átveszi a kamara egyes feladatait, ezért duplájára emeli a közfelügyeleti díjat. Ehhez képest a közfelügyeleti hatóság kizárólag a minősítés megadására és visszavonására vonatkozó hatósági eljárásokat venné át a kamarától úgy, hogy a minősítéssel kapcsolatos nyilvántartásokat továbbra is a kamara vezetné. A közfelügyeleti díj megduplázása ilyen körülmények között jövedelmező vállalkozássá tenné egy közfeladat ellátását, ráadásul a javaslat a megemelt közfelügyeleti díjat döntően a könyvvizsgálókra hárítja, jóllehet a megfelelő közfelügyeleti rendszer működtetése az érintett piaci szereplőknek és az államnak is az alapvető érdekében áll. Mindezt figyelembe véve a kamara azt javasolja, hogy a közfelügyeleti rendszer finanszírozásába a törvény vonja be a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókat, és az állam közvetlen költségvetési támogatással is járuljon hozzá a működéshez. Ez a lépés biztosítaná a közfelügyeleti rendszer objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét is - olvasható a levélben.