A szövetség szerint olyan ösztönző rendszert kellene kidolgozni, amely új forgalmakat generál a vasúti és vízi intermodális fuvarozási rendszerekre. Egyszerűbbé kell tenni és fel kell gyorsítani a vasúti határforgalmat, mert a tehervonatok esetenként akár kilenc órán át is  egy-egy szomszédos ország határállomásán várakoznak. Szükség lenne egy olyan budapesti terminál megépítésére is, ahol a nem daruzható közúti pótkocsikat át lehetne rakni a vasútra - áll a közleményükben.

Amennyiben az ezer kilométer feletti közúti áruforgalom 10 százalékát vasútra és vízre terelnék, évente mintegy 50 ezer kamionnal kevesebb közlekedne a magyar közutakon - fejtegette Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

Kapcsolódó

A kombinált árufuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenne a közutak és a környezet terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is. Ennek eléréséhez megfelelő ösztönző rendszer kidolgozására, a vasúti szabályozók egyszerűsítésére és beruházásokra is szükség lenne.

A teljes hazai intermodális forgalom 92,4 százaléka három közép-magyarországi kombiterminálon - BILK Kombiterminál, Mahart Container Center, a Csepelen létesült Metrans terminál -  keresztül érkezett az országba 2018-ban. Ez az arány tavaly tovább nőtt, miután a soproni terminál forgalma 14 százalékkal, míg a záhonyi konténerforgalom 27 százalékkal csökkent.

A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly tovább nőtt a közutak leterheltsége, minthogy az építőipari beruházások miatt jelentősen, mintegy 15 százalékkal bővült a belföldi fuvarozás volumene. Tavaly a Magyarországon bejegyzett fuvarozó vállalkozások által szállított áruk 78 százalékát vitték közúton, ez mintegy 169 millió tonna áru fuvarozását jelentette.

A vasúti áruforgalom - elsősorban a jelentős felújítások miatti pályazárok folytán - 0,9 százalékkal csökkent 2018-ban, a vízi árufuvarozás volumene pedig a Duna alacsony vízállása miatt drasztikusan, 18 százalékkal visszaesett az előző évhez képest. Mindössze az áruk 3 százalékát szállították vízen, a vízi konténerforgalom majdnem a felére, 4792 darabról 2732 darabra esett vissza - közölte az MLSZKSZ.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A szövetséget 2002-ben azért alapították, hogy megvalósítsák a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. Tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2017-ben elérte a 450 milliárd forintot.