Jelenleg nincs nyomás a vevők részéről, nem keresik a mézet, de eladói oldalról sincs jelentős kínálat – mondta a VG-nek Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke az idei kínálatról. 

A hazai piacon egyelőre még a fogyasztók nem érzik a bőrükön a mézhiányt: belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett. A bolti méz viszont drága lesz, mert a mézkiszerelők és a boltok is rárakják még a hasznukat az amúgy is drága termékre.

Kapcsolódó

A 2021-es mostoha időjárási körülmények miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett – mondta a VG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Az átlag alatti mennyiségű akácméztermés nagy részét tavaly az év második felében exportálták.

A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet. A fő gondot az jelenti, hogy a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan igaz, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak.

Az OMME elnöke szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz. Igazán az import sem viszi le az árakat: az Ukrajnából érkező olcsóbb mézekből is hiány van, mert a szomszédos országban is rossz lett a termés. Kína termékei pedig igazán nem népszerűek, ezért nem nő az importarányuk. (A kínai termékek ráadásul sokszor hamisítványok, vagyis a rendes mézet sziruppal "ütik fel".)

Az akácmézért kilónként bruttó 2300 forintot fizettek a felvásárlók a termelőknek – ez hordós ár, a felvásárló megy a mézért.