Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egymástól függetlenül végzett vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján nem állapítható meg egyértelműen sem az, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenységük körében "lakásért életjáradék" szerződéseket tömegesen kötő vállalkozások életjáradéki, sem pedig az, hogy biztosítási megállapodásokat kötnek. A felügyelet által kiadott közlemény szerint a szerződések minősítése körül kialakult bizonytalanság a jogbiztonsággal - illetve közvetett módon a tulajdonhoz való joggal és a szociális biztonsághoz való joggal - összefüggő visszásságot okoz. A járadékosok biztonsága érdekében az ombudsman és a felügyelet is szükségesnek tartja a megfelelő jogi garanciák kidolgozását, elsősorban a tevékenység kockázati elemeinek a szabályozását és a tevékenységet végzőkkel szemben támasztott feltételek rögzítését. A felügyelet már korábban is tájékoztatta a nyilvánosságot az esetleges kockázatokról és rögzítette az életjáradéki szerződésként elfogadható konstrukciók feltételeit, e hónapban pedig megtette az üzletszerűen lakásért életjáradékot kínáló intézmények működésére vonatkozó jogszabály-alkotási javaslatát. Ezzel párhuzamosan az ombudsman a témával foglalkozó jelentésében úgy foglalt állást, hogy megkövetelendő, hogy csak tőkeerős, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező cégek foglalkozhassanak üzletszerűen e tevékenységgel, és hogy a felügyelet jogköre kiterjedjen e tevékenységre. Felkérte az igazságügyi minisztert is, hogy vizsgálja meg, milyen módon lehet garantálni a jogbiztonságot. A PSZÁF a lakásért életjáradék szerződés megkötését fontolgatóknak azt ajánlja, hogy - tanulmányozzák át alaposan a szerződés azon pontjait, amelyben arról esik szó, hogy milyen egyéb következményei lehetnek annak, ha a szolgáltató nem fizet; - figyeljenek arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szerepeljen, hogy az eredeti tulajdonost haláláig használati jog és életjáradéki jog illeti meg. A tulajdoni lapon a szerződő feleken kívül harmadik fél neve nem szerepelhet. E két ajánlással kapcsolatban az OTP Életjáradék Zrt. honlapján ez áll: 3 hónapot meghaladó nemfizetés esetén az OTP Életjáradék és az ügyfél közötti szerződést az ügyfél felmondhatja, amely alapján ingatlana tulajdonjogát az OTP Életjáradékkal létrejövő elszámolási megállapodás aláírásával egyidejűleg visszakapja, míg a társaság az addig megfizetett díjakat részletekben kapja vissza azzal. A cég az esetleges nemfizetés esetén csak az ügyfél halála vagy az ingatlan ügyfél általi értékesítése esetén kereshet kielégítést követelésére. A szerződésben mind a holtig tartó használati jogot, mind az életjáradéki jogot biztosítja az OTP Életjáradék, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlant a szerződés időtartama alatt nem idegeníti el. A társaság egyébként együttműködik a PSZÁF-fal az életjáradéki szerződéssel kapcsolatos kodifikációs eljárásban. A másik nagy szereplő, a Hild Rt. honlapja szerint amennyiben a társaság fizetésképtelenné válik, a következő két pont jelenti a garanciát: - a cég életjáradék szerződéseit 100 százalékban a Deutsche Bank finanszírozza; - a társaság a járadékos felé vállalja, hogy amennyiben nem fizeti a szerződésben vállaltakat, akkor a szerződött ingatlan visszaszáll a járadékosra. Ilyen visszaszármaztatás esetén a járadékosnak sem az előleget, sem az addig kifizetett járadékokat nem kell visszafizetnie a Hild felé. A Hild és az OTP-leány egyaránt az ügyfél haláláig tartó használati jogot kínál (lakásba ugyanakkor mást nem jelenthető be és a lakást nem is adható bérbe), ám ha a tulajdonos előbb kiköltözik az ingatlanból, azaz lemond a használati jogról, több pénzre számíthat. A Hild bónuszkifizetéssel jutalmazza a költözést, az OTP Életjáradéknál pedig ezzel érhető el a legnagyobb, az ingatlan piaci értékének 20 százalékának megfelelő kezdő összeg.