Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a vásárló drágábbnak érzi a drágulást, mint amit a statisztika mutat. A vásárló nem statisztikus, így legjobban az szúrja a szemét, aminek legdurvábban ugrik az ára, átlagot pedig nem számol.

Számukra a legfájóbb az, hogy nem látni előre, hol a drágulás vége. Így az árstop vége is teljesen bizonytalanná vált, hiszen a kormány a hosszabbításról döntött legutóbb, így három hónap helyett már öt hónap az az időszak, amikor olcsóbban juthatnak hozzá az árstopos termékekhez.

Kapcsolódó

A boltos pedig sokat bukik az árstopos termékeken, hiszen az ő beszerezési árain nincs stop, a vesztesége így szépen hízik. Minél hosszabb az árstop időszaka, annál inkább rákényszerül arra, hogy megpróbálja ezt a veszteséget más árukon kiegyenlíteni vagy legalább mérsékelni, hiszen amúgy is mindennek rakétasebességgel megy fel az ára, így talán bele is fér legalább egy része - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Különben lehúzhatja a redőnyt, vagy túlélési hitelért folyamodhat a bankjához.

Az áprilisi drágulás megközelítette a 10 százalékot, ami több volt a vártnál. Amikor többet költenek a fogyasztók, akkor a boltok, szolgáltatóhelyek pénztáraiban hagyott több pénz nagyobb része a drágulás ára. Jó esetben pedig mennyiségben több árut is visznek haza, az is viszi a pénzüket, bár nyilván ez az, amit kevésbé bán a kedves vásárló. Most még jó eset van.

2021-ben a családi költekezés (a háztartások fogyasztási célú kiadása) 2566 milliárd forinttal nőtt. Eközben 4,6 százalékkal több árut vittek haza, illetve több szolgáltatást vettek igénybe, közben azonban az árak is nagyobbak lettek (6,3 százalékkal).

Családi költekezés

kiadás*folyó áron**változatlan áron**árindex**a drágulás ára*
202125 49411,24,66,31445
202229 29314,95,58,92270
*milliárd forint, **százalék
Forrás: KSH, a kormány előrejelzése alapján

Idén a kormányzat eddig megismert adataival számolva éves szinten 2300 milliárdhoz közelíthet a drágulás ára. De az áprilisi, vártnál nagyobb inflációs adat és a drágulást döntő részben okozó háborús helyzet kiszámíthatatlansága miatt a drágulás ára könnyen nagyobb lehet, elérheti, túl is lépheti a 2500 milliárdos összeget.

A családi költekezés legnagyobb szelete a boltos vásárlás (valahol 55-60 százalékos súllyal). Az év első három hónapjában a boltokban vásárolt termékek drágulása nagyobb volt az inflációs átlagnál, amit az élelmiszerek árrobbanása nyomott feljebb. El is ment így 355 milliárd forint tulajdonképpen a semmire.

Boltos költekezés

kiadás*folyó áron**változatlan áron**árindex**a drágulás ára*
január109414,84,59,9108
február115020,89,810,0115
március137527,416,29,6132
első negyedév361921,310,59,8355
*milliárd forint, **százalék
Forrás: KSH

Korábban már latolgatta a blog, mennyit spórolhattak a családok az élelmiszerek árstopján. Becslésük szerint az első három hónap megtakarítása (másik oldalról, amit a boltosoknak le kellett nyelniük februártól áprilisig) legalább 30 milliárd forint volt.

Ez az összeg a boltosok beszerzési árainak durva emelkedése miatt tovább nő, a korábbi havi átlagot tekintve, a nagyobb élelmiszeripari belföldi áremelkedés miatt két hónap alatt (májusban és júniusban) újabb 30 milliárdot jelenthet.

Kérdés, hogy ebből mennyi dobható át más árucikkre. De egy biztos, árstop nélkül nagyobb lenne a számla.