Megérkezett az első víziközmű működési engedély kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), egy hónappal a leadási határidő előtt elsőként a Fővárosi Vízművek Zrt. nyújtotta be a szükséges dokumentumokat - közölte a hivatal. A víziközmű-törvény alapján az újonnan létrejött MEKH adja ki a vízművek működési engedélyét, a szolgáltatóknak május 31-éig kell benyújtaniuk a szükséges dokumentációt. A hivatalnak a benyújtástól számítva fél évi bírálhatja a kérelmet, szervezetén belül 5 fős tanácsok bírálják el a dokumentumokat, elsősorban azt vizsgálva, hogy az adott társaság jogi, gazdasági, gazdálkodási, illetve műszaki szempontból alkalmas-e a szolgáltatás "hatékony és magas színvonalú" ellátására - olvasható a közleményben. A MEKH később háromévente felülvizsgálja majd a kiadott engedélyeket.

Jelenleg mintegy 400 vízmű szolgáltat Magyarországon, az ágazati törvény nem titkolt célja, e szám legalább tizedére csökkentése, ezzel egy integrált és - amennyire lehetséges - egységes piac jöjjön létre. Működési engedélyt csak olyan szolgáltató kaphat, amely rendelkezik legalább 150 ezer felhasználói egyenértékkel (nagyjából ennyi fogyasztóval), bár a MEKH szerint az átmeneti szabályozás lehetőséget ad olyan cégeknek is, amelyeknek egyelőre nincs ennyi fogyasztási helyük: ha az engedélyt kérő legalább 50 ezer felhasználói egyenértékkel rendelkezik, de olyan integrációs tervet készít, amely 2016-ra biztosítja a 150 ezres szám elérését, megkaphatja a működési engedélyt.

A szoros energiahivatali kontroll azonban az ellátási problémák megelőzésének eszköze is lehet, a rezsicsökkentés miatti bevételkiesés és csődközeli helyzet ugyanis jelentősen gyorsíthatja az integrációs folyamatot, így a jövő év elején már 30-40 szolgáltatóval indulhat az ágazat. A ma meglevő, 300-400 vízszolgáltató mintegy fele önkormányzati intézményként (azaz nem gazdasági társaságként) működik, ebből is adódott, hogy - szintén a tömeges leállások ellen - a kormány április elején 210 vízműcéget nyilvánított stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté. A kiemelt státus a felszámolásnál és a csődvédelemnél jelent speciális szabályokat, többek közt az állami felszámoló irányítását, így bár a legtöbb vízmű veszteséges lesz idén, fizetésképtelenségre és ellátási problémákra e státus miatt nem kell számítani, ráadásul problémás esetekben az energiahivatal néhány napon belül kijelölheti az új üzemeltetőt.

Ötvenmilliárdos támogatási alapra lehet szükség

Szakmai szereplők szerint az alacsonyabb díjak a későbbiekben csak tömbösített tarifákkal tarthatók fenn a víziközműszektorban, az árat így sávosan, a fogyasztás függvényében egyre magasabb szinten lehetne meghatározni. A rendszer fenntarthatósága érdekében felmerült, hogy a minőségjavító beruházások értékét a cégek leírhassák a közműadóból, az ellátási zavarok elkerülése érdekében pedig 2014-től egy mai értéken mintegy 50 milliárd forint értékű − a távhőszolgáltatók dotációjához hasonló − támogatási rendszer bevezetésére lesz szükség.