Az elemzés keretében megkérdezett márkakereskedők több olyan tényezőt is megneveztek, amely fejfájást okoz számukra és elnyújtja azt az időt, amellyel a válság évei alatt elszenvedett veszteségeket pótolni tudják. Ilyen többek között a Magyarországra beáramló ellenőrizetlen használtautó-dömping, valamint a nem hivatalos autójavítók működése.

A javítási piac több mint fele után nem fizetnek adót. Ráadásul jó néhány szerviz azon realizál "extraprofitot", hogy sokan még mindig abban hisznek, hogy a "sufnikban" olcsóbban ússzák meg a javítást, mint a márkaszervizekben - sorolta Gablini.

A használtautó-dömping - idén akár 140 ezer is jöhet - a vásárlók számára is kockázatot jelent. Ezen autóknak sokszor ellenőrizhetetlen az előélete és a vásárlók abban sem lehetnek biztosak, hogy a kilométeróra a valós értéket mutatja.

Mindezek mellett az emelkedő ingatlan- és más helyi adók, valamint a szektorra vonatkozó túlértékelt kockázatok is lassítják a növekedést. Nehézkes a külső források bevonása is, ez különösen akkor lesz probléma, ha az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) átalakul vagy megszűnik. Az nhp-ban a márkakereskedők 65 százaléka részt vett.

A nehézségekkel küzdő szektorokra jellemző módon az autókereskedelemben is koncentráció zajlik: a tulajdonosok száma a 2013-as 272-ről idén 249-re csökkent.

A szalonok száma pedig a két évvel ezelőtti 732-ről 671-re esett - ebből 40 olyan szalon, amely a Chevrolet hálózatában működött, a márka pedig kivonult a magyar piacról. A csökkenés emellett a Renault, a Citroen, a Seat és a Ford kereskedéseknél jelentkezett. Hálózatot csak a Suzuki fejlesztett, ott a kereskedések száma 68-ról 74-re emelkedett. A több márka értékesítését is bonyolító telephelyek számában nincs jelentős változás.

A tulajdonosok több mint fele foglalkozik egy márkával, negyedük kettővel 7 százalék hárommal, a többiek pedig néggyel vagy ennél is többel. A több márka értékesítése a jövedelmezőség szempontjából fontos, hiszen egy nagyméretű, 400 négyzetméternél nagyobb kereskedést egy márka egyszerűen nem tud eltartani. A szalonok zöme továbbra is a nagyobb vásárlóerejű régiókban, így Budapesten és Pest megyében van, míg Tolna, Békés és Nógrád megyében működik a legkevesebb - derül ki a friss összesítésből.

A márkakereskedések zöme még mindig nem működik nyereségesen - mondta Gablini. Ennek oka részben az, hogy a gyártók részéről komoly elvárás a folyamatos technológiai fejlesztés. A szalonok egyszerűen nem tehetik meg, hogy ne fejlesszék mind a célszerszám-állományukat, mind pedig a szoftverkörnyezetet. A szakma ugyanakkor inkább optimista, bízik egy legalább egy számjegyű forgalomnövekedésben és abban, hogy a szektor megtisztul azoktól, akik a fekete zónában tevékenykednek - fogalmazott a Gémosz elnöke.