Az október elsejétől érvényes hőárak további évi 15-20 milliárd forinttal növelik a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőműv szektor veszteségeit, ami a vállalatok pénzügyi ellehetetlenülését vetíti előre - mondta Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. A vállalkozások július és október között már felélték a megelőző időszakban megszerzett profitot (működésük ezekben a hónapokban jellemzően veszteséges volt, a kötelező átvételi támogatás megszüntetését követően). Az MKET szerint ez, a rendszerből hiányzó összeg költségoldalon nem takarítható meg, a megállapított árak az indokolt költségeket sem fedezik, így tartósan veszteséges működést erdeményeznek. Az MKET szerint több vállalat is jelezte már az energiahivatal felé, hogy problémák adódhatnak a hőszolgáltatással - ahogy erre a távhőengedélyezés közelezi a termelőket.

Sok helyen ebből adódóan zavar keletkezhet a távhőszolgáltatásban, és bár a távhőszolgáltató társaságok kazános hőtermeléssel ezt kiválthatják, ez a megoldás azonban drágább, a hőoldali támogatás pedig csak a kapcsolt termelésnél vehető igénybe - azaz a veszteségek ezzel a (jellemzően önkormányzati tulajdonú) szolgáltatókhoz kerülhetnek át. Emellett van olyan szolgáltató is, ahol elegendő kazánkapacitás sem áll rendelkezésre, ami tényleges ellátási problémákhoz vezethet. A kapcsolt termelők jelenlegi hitelállománya (hosszú és rövid lejáratú hitelei) összességében 100 és 150 milliárd forint között alakulhat Bercsi szerint. E hitelek bedőlése újabb súlyos következményekkel járhat a magyarországi bankszektor számára.

Az MKET javaslata szerint a megszabott árakat felül kell vizsgálni, a társaság szerint az indokolt emelés gigajoule-onként 500 és 1000 forint között lehet, erre lenne szükség a költségek fedezéséhez, és a jogszabályban engedélyezett 2-4,5 százalékos nyereségráta eléréséhez. Az árak helyretétele mellett a meghatározott - és az MKET szerint túlzó - áralkalmazási feltételeket (mint a kapcsoltan termelt hő aránya vagy az összhatásfok) könnyítését is szükségesnek látja a társaság. Ezek a feltételek a vonatkozó EU-direktívánál szigorúbb előírásokat tartalmaznak - tette hozzá Bercsi. A rendeletek másik hiányossága, hogy csak a teljesítménydíjat és a hődíjat definiálják, azonban nem rendelkeznek az egyéb szolgáltatások ellenértékéről (ide tartozik többek között a keringtetés, nyomástartás vagy a rendszerek veszteségei miatt szükséges pótvíz biztosítása), így nem egyértelmű, hogy a termelők ezekért milyen ellenértékre számíthatnak.

Kapcsolódó