A gyerekvállalás nyugellátáshoz kötése inkább a méltányosság, mint a több gyerek miatt lényeges, illetve nem foglalkozik az indexálás és a valorizálás, a degresszió, valamint a rugalmas korhatár kérdésével – mondta a Világgazdaságnak Simonovits András, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének emeritus kutatója. (Farkas András nyugdíjszakértő szerint is sok gyenge pontja van a felvetésnek.)
Benyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy a nyugellátások gyerekvállaláshoz kötése során a nevelésben részt vevők között prémiumot oszthatnak szét, ami növelheti a járadék összegét, illetve csökkentheti a korhatárt. Amikor valakinek gyereke születik, attól az időponttól kevesebb járulékot kellene fizetnie, így támogatva anyagilag a nevelést.
Az elképzelés szerint az átmenet felmenő rendszerben, fokozatosan történhetne meg. Farkas András nem ért egyet azzal, hogy gyerekvállaláshoz kössék a nyugdíjakat. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy továbbra is az élőmunkát terheli az ellátás költsége. Valamennyire ugyan kitolható a jelenlegi rendszer fenntarthatósága, de hosszú távon a gyerekvállaláshoz kötés sem oldja meg a problémát, a felosztó-kirovó rendszer finanszírozhatatlan marad.
A rendszer fenntarthatatlanságát az okozza, hogy túl kevés nő van ahhoz, hogy a jelenlegi 1,55-os reprodukciós ráta mellett elegendő járulékot fizessenek be a dolgozók évtizedes távlatban. Simonovits András szerint a gyerekvállaláshoz kötés legegyszerűbb módja az lehetne, ha a nyugdíjba beszámított nettó bér tartalmazná a családi adókedvezményt.
Legolvasottabb

A munkavállalók mellé állt az Alkotmánybíróság: így változik a munka törvénykönyve

Vasárnaptól drágul lesz az útdíj, de a dráma januártól jön

Mesterterv: így veszik el mindenét az embernek a fosztogatók a 4-6-os villamoson – videó!

Vadat elütni az úton? - Még annál is nagyobb baj, mint eddig volt

Az OTP lekerült az ukránok feketelistájáról, ám ennek lesz ára
