A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány.

A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. A következő héten a deviza jelzálog hiteleseket képviselő civil szervezettel és a Magyar Bankszövetséggel is egyeztetek ebben a kérdésben - tette hozzá Varga.

Kapcsolódó

Arra a kérdésre, hogy a devizahitel probléma milyen időtávon belül oldódhat meg - azaz egy több évre elhúzódó problémamegoldásra vagy egy egyszeri, rövid távon bekövetkező beavatkozásra kell-e számítani, a tárcavezető azt válaszolta: "arra kell törekedni, hogy a lehető legkorábbi időpontban tudjuk ezt az egész kérdést lezárni." Ugyanakkor hozzátette: túlzásnak tartja azokat a véleményeket, miszerint hirtelen majd több mint 3 milliárd eurós veszteség jelenik meg a banki mérlegekben.

"Senki sem akarja a magyar bankrendszert tönkretenni! Az senkinek sem érdeke, hogy ennek a rendszernek a stabilitása meginogjon, vagy megboruljon. Tehát ésszerű megállapodásra törekszünk, egy ésszerű határidőt szeretnénk arra, hogy ennek a terméknek a kivezetése megtörténjen" - szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.

Vannak kockázatok

Arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokat mérlegel a kormány, Varga elmondta: az egyik mérlegelési szempont, hogy mi történik az árfolyammal akkor, ha egy döntést hoznak. Miután az árfolyam nagyon sok csatornán keresztül érinti a gazdasági szereplőket és egyáltalán nem mindegy, hogy a forint/euró árfolyam most éppen 290, vagy éppen 320 - tette hozzá. A másik ilyen kockázat a túlzottdeficit-eljárás alá való visszakerülés. "Ha az államnak is szerepet kell vállalnia a devizahitelesek megsegítésében, akkor ezt csak megszabott keretek között tudjuk megtenni, mert nem mehet a hiány mértéke 3 százalék fölé. Magyarország nem akar visszakerülni a túlzott deficit eljárás alá" - szögezte le a miniszter. Varga kockázatként említette még a kormányzati intézkedésre adott hitelminősítői reakciót is.

Varga arra a kérdésre, hogy a devizahiteles probléma megoldásában számítanak-e az MNB aktív segítségnyújtására is, a tárcavezető hasznosnak nevezte, ha összhang van a kormány és a jegybank között egyes gazdaságpolitikai intézkedések megtételében, de azt is hozzátette, hogy a jegybank független intézmény. A jegybank gondolkozásának iránya a kormányéhoz hasonló, így Varga szerint könnyebb lehet az MNB-vel megállapodásra jutni ilyen kérdésben, de azt is hozzátette: előbb a kormányzati javaslatot kell kialakítani.

A 2014-től érvényes népesedési program keretében a családi adókedvezménnyel kapcsolatban hozott kormányzati döntésre vonatkozó kérdésre Varga elmondta, hogy az intézkedés a kiterjesztéssel hozzávetőlegesen 45 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek. (Lehetővé válik, hogy a jövedelmeket terhelő egyéb közterhekből is levonható legyen a kedvezmény.)

Varga a magyar gazdaság helyzetéről szólva úgy vélekedett: "nyugodt szívvel merem mondani, hogy a 2013-as hiány tartható, a tartalékok megfelelő szinten rendelkezésre állnak. A májusi és a júniusi büdzsékorrekciók segítik a költségvetés stabilitását." Ugyanakkor elismerte, hogy mindig vannak kockázatok, de ezek között vannak pozitív, kiadáscsökkentő folyamatok is, amelyre egyik példaként az otthonteremtési támogatásokat említette, amelyről csak később dönt, így ez a költségvetésnek jelentős megtakarítást jelent. A negatív kockázatok között a pénztárgépek online bekötésének csúszását említette.

Idén nem változik már a tranzakciós illeték mértéke

Az e-útdíjból származó bevételek Varga szerint rendben jönnek: az első három hét adatai alapján körülbelül 15 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Idén 75 milliárd forintot vár a kormány ebből és ezt továbbra is reálisnak tartja a tárcavezető.

Varga a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban úgy vélte, a magyar kormány jó döntést hozott azzal, hogy "az EU, az ECB és a magyar jegybank elvárásainak megfelelően" a készpénzforgalmat terhelték egy magasabb kulccsal. "Úgy érzem, hogy a június végi makrogazdasági számok alapján a tranzakciós illeték további módosítása idén kizárható" - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

A jövő évi büdzsével kapcsolatban Varga azt mondta: a célok az idei évhez képest nem változnak, továbbra is a gazdasági növekedés megerősítésén dolgozik a kabinet. Ha idén kedvező lefutása lesz a GDP-nek, akkor jövőre a konvergenciaprogramban vállalt számhoz képest egy picit jobb lehet a gazdaság növekedése - tette hozzá a miniszter, aki azt is megjegyzete, hogy kicsit magasabb inflációval számolnak, 2,8 százalék körül lehet majd az éves átlagos infláció.