Ha az ország kikerül a kátyúból, könnyebb meggyőzni a külföldi partnereinket, hogy érdemes együttműködni Magyarországgal - vázolta a kormányzati adósság- és hiánycsökkentési szándék külgazdasági aspektusát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az idei külpiaci értekezlet megnyitóján. Hozzátette: az államadósság-csökkentésben elértük, hogy a növekedés megállt, 79-82 százalék között ingadozik GDP-arányosan a mértéke a devizaárfolyamtól függően. 2013 a növekedés éve kell, hogy legyen - fogalmazott a miniszter, aki szerint a konszolidáció két éve után több területről is olyan adatok érkeztek (a májusi csökkenés előtt nőtt áprilisban az ipari termelés, a kiskerforgalom élénkült) reális esély van arra, hogy a korábbi pesszimistább jóslatoknál nagyobb ütemben nőjön a gazdaság.

Az egyébként nem nyilvános dokumentumként létező külgazdasági stratégia kapcsán elismerte: eddig csak kisebb mértékben sikerült az export földrajzi diverzifikálása, vagyis a külkereskedelmi keleti nyitás, a tavalyi mintegy 80 milliárd eurós kivitelből 60 milliárd Európába irányult. A külpiacokon erősebb állami szerepvállalást megcélzó stratégia egyébként 2020-ig optimista forgatókönyvként azt irányozta elő, hogy a magyar exportot a duplájára, 140 milliárd euróra növekedjen, vagy legalább a másfélszeresére, 110 milliárd euróra.

Vannak olyan eddig lefedetlen országok, ahol a nyugati tartás, keleti nyitás program értelmében újabb külgazdasági szakdiplomata- (kgsz) állomást terveznek létrehozni. Varga mindemellett arra figyelmeztette a szakdiplomatákat, hogy a munkájuk során mind az NGM-ből, mind a Külügyminisztériumból, mind a Miniszterelnökségből érkező utasításokat, kéréseket, inspirációkat vegyék komolyan.

A keleti nyitás szempontjából érintett országok szakdiplomatáit külön is figyelmeztette: miután a szándék ellenére az oda irányuló kivitel csökkent (Oroszország: -0,8 százalék, Ázsia: -15 százalék, Egyesült Arab Emírségek: egyharmados csökkenés), a kétoldalú megállapodásokra rá kell dolgozniuk. Dicséretet kaptak ugyanakkor az Ukrajnával foglalkozó szakemberek, az oda irányuló kivitel ugyanis tavaly 8 százalékkal nőtt (információink szerint ebben szerepe lehetett a labdarúgó Eb-nek, illetve a gépjárműexport bővülésének), továbbá a Kínába irányuló export is jelentős növekedést mutatott. Elismerte ugyanakkor: sokszor a kgsz-ek munkája ellenére a hazai cég a ludas, hogy exportlehetőséget szalaszt el.