Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Súlyos piaci zavarokat okoz az Európai Unió keleti tagállamaiban, így Magyarországon is az Ukrajna felől érkező gabona. Az Európai Unió az orosz-ukrán háború következményeinek tompítására úgynevezett szolidaritási folyosókat nyitott, vagyis a szárazföldi határokon vámmentesen, kvóta nélkül érkezhetnek az áruk, beleértve a mezőgazdasági terményeket is.

Ez a szolidaritás ugyanakkor nem várt következményekkel járt: az Ukrajnával határos országokban a gabonafélék iránti keresletet gyakorlatilag lenullázták a háború sújtotta országból érkező szállítmányok.

Ukrajna verhetetlen árakkal tör be az európai piacra

Hiába kérte Magyarország mellett az összes térségbeli tagállam az Európai Bizottságtól, hogy lépjen fel az uniós gazdák érdekében. Brüsszel kijelentette: nyitva tartja a szolidaritási folyosókat és nem kíván beavatkozni.

A problémát az okozza, hogy az ukrán gabonaszállítmányok miután beléptek az unióba, nem mennek tovább. Ez súlyos következményeket okoz, mivel lenullázza az uniós gazdák terménye iránti keresletet, ráadásul az áru nem jut el eredeti céljához, az éhezés fenyegette térségekbe.

Az ideérkező gabonafélék, a kukorica és a napraforgó minősége ráadásul a háborús körülmények miatt sokszor silány, a tételek szennyezettek, az élelmiszer-biztonság nem mindig garantálható.

Elsősorban nem a mennyiség okoz zavart, hanem az ár: az ukrán gabona sokszor fele annyiba kerül, mint a magyar, a lengyel, vagy a román termény. Ez pedig arra ösztönzi a felvásárlókat, hogy kivárjanak.

Nemzeti arzenál a gazdák védelmére

Szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el hazánk az Ukrajnából érkező gabonák esetében – közölte hétfőn az Agrárminisztérium. A magyar kormány Brüsszel tétlenségére hivatkozva vezeti be a minőségellenőrzést.

Az európai gazdák rosszul járnak, miközben az ukrán termény az igazán fontos tengeri útvonalon is el tudja hagyni az országot
Az európai gazdák rosszul járnak, miközben az ukrán termény már az igazán jelentős tengeri útvonalon is elszállítható

Nagy István agrárminiszter leszögezte, továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz.

Ami a magyar piacra érkezik gabona, azzal minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. A nem megfelelő tételeket lefoglalják és megsemmisítik.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy csak az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatják fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A miniszter hozzátette, a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

Ennél csak rosszabb lesz, ha Ukrajna az EU tagjává válik

A jelenlegi gabonapiaci zavarok eltörpülnek ahhoz a versenyképesség csökkenéshez képest, ami akkor vár az európai termelőkre, ha Ukrajna csatlakozik a közösséghez. Kijev gyorsított eljárásban szeretne felvételt nyerni az európai közösségbe, ám erre nincs sok remény.

Az Európai Unió mezőgazdaságát az alapoktól kellene átalakítani, a jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) rendszerét újragondolva. A Politico ezzel kapcsolatban arra mutatott rá,

ha Ukrajna holnap az EU tagjává válna, messze a legnagyobb összeget, 386 milliárd eurót kapna a közös agrárpolitikából, mivel a támogatások összege az adott tagállam mezőgazdasági területeivel arányosan változik. Ukrajna mezőgazdasági területe nagyobb, mint Olaszország teljes területe,

nem véletlen, hogy a világ alapanyag szükségletének jelentős részét adja. Nemcsak a termelésbe vont területek mérete ad okot aggodalomra, hanem a nagygazdaságok aránya is.

Míg az Európai Unióban egy gazdaság átlagosan 16 hektárt művel, addig Ukrajnában 1000 hektárt.

Az oligarchák lecsaptak a szovjet éléskamrára

A jelenlegi ukrajnai nagybirtokrendszer az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején alakult ki. Az ország legbefolyásosabb befektetői ekkor jöttek rá arra, hogy a mezőgazdaság nagyobb biznisz, mint a nehézipar vagy a kohászat.

A 2014-ben bekövetkezett irányváltás, vagyis a nyugathoz közeledő politika pedig lehetőséget adott az amerikai és brit befektetők és a multinacionális agrárvállalatok térnyerésére.

A birtokszerkezetet jól szemlélteti, hogy mindössze 20 vállalat tartja ellenőrzése alatt Ukrajna mezőgazdasági területeinek 14 százalékát, néhány agráróriás pedig nagyobb egybefüggő területet művel, mint 300 ezer hektár. Összehasonlításképp Magyarország mezőgazdasági termelésbe vont területe összesen 7,2 millió hektár.

Nem csak a méret, a minőség is eltérő

Az ukrán termelésre nem vonatkoznak az unióban világviszonylatban legszigorúbb állatjóléti és növényegészségügyi elvárások.

A nagybirtokok pedig a méretük és az alacsonyabb minőségi követelmények miatt lényegesen olcsóbban képesek termelni, mint az európai versenytársaik, ráadásul a hektáronkénti hozam is jóval magasabb.

Franciaország és Németország is alulmaradna

Ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz, akkor amellett, hogy messze magasabb agrártámogatást kapna, mint Franciaország, vagy Németország,

csatlakozó országként összességében is többet kapna az EU költségvetéséből, mint amennyit be kellene fizetnie. Ez pedig úgy érhető el, ha jelentősen megcsappan a többi tagországnak járó támogatás.

Mindez pedig arra enged következtetni, ha az EU és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalások előrehaladott szakaszba lépnének, akkor az egész uniós kohéziós politikát és a termőterület mérete alapján odaítélt agrártámogatások rendszerét is alapjaiban kellene újragondolni.

Az a szakértők szerint ugyanakkor biztosra vehető, hogy habár látszólag a kelet-európai termelők helyzete kevésbé fontos az Európai Bizottságnak, ez már másképp lenne, ha a nyugat-európai termelők versenyképessége forogna kockán.

Kérdés, mi az Európai Unió igazi érdeke

A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a gazdák versenyképességénél fontosabb szempontok is motiválhatják az uniós terveket:

Ukrajna csatlakozásával az EU birtokolná azt a mezőgazdasági területet, amely békeidőben a világ harmadát látja el létfontosságú alapanyagokkal, például gabonával. Ez pedig geopolitikailag óriási lehetőséget jelentene Európának akár a Kínával, akár az Egyesült Államokkal folytatott globális versenyben.