Az Országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítását, amely új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR). A jogszabályváltozás nyomán az EKR szakpolitikai intézkedés fókusza a lakossági- és középületek felújítására helyeződik, várhatóan tovább bővítve az ingyenes (térítésmentes) lakóingatlan-felújítások körét. Az elmúlt egy évben országszerte mintegy negyvenezer családi ház padlásfödémének hőszigetelése valósult meg díjmentesen, az idei év második felében – az EKR kötelezettség megemelése hatására – hasonló nagyságrendű, vagy még ennél is több lakóingatlan felújítására számíthatunk. Mindez a valós és tartós rezsicsökkentést eredményez a családoknál, hiszen az energiahatékonysági beruházások révén csökken a háztartások tényleges energiafelhasználása és rezsiköltsége is. Az alábbiakban szakértői szemmel mutatjuk be az EKR lényegét, a törvénymódosítás főbb pilléreit – beleértve a lakossági fókusz erősítését –, valamint az építőipar felkészültségét a program kiszolgálására.

Mi az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)?

Az EKR célja, hogy az energiakereskedők, a lakossági energiaszolgáltató és az üzemanyag értékesítők (együttesen: az EKR kötelezettek) támogassák azokat a fogyasztókat, akik energiahatékonyság javító programok, beruházások vagy intézkedések megvalósításával hozzá akarnak járulni az energiafelhasználás csökkentéséhez. Az EKR kötelezett vállalatok önállóan, de akár piaci szereplők szabad bevonásával vagy a végfelhasználók közreműködésével is számos módon teljesíthetik kötelezettségüket.

Kapcsolódó

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer egy olyan szakpolitikai intézkedés, amelyben az energiakereskedőket, a lakossági energiaszolgáltatót és az üzemanyagkereskedőket jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mértékű energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználók körében. Ennek szellemében az EKR kötelezetteknek olyan programokat, beruházásokat és intézkedéseket kell elősegíteniük, támogatniuk vagy végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználók oldalán igazolt (hitelesített) energiamegtakarítást eredményeznek. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett energiaszolgáltatók, -kereskedők és üzemanyag értékesítők (tehát az EKR kötelezett társaságok) energiahatékonyság javító fejlesztéseket hajtanak végre, támogatnak vagy finanszíroznak a fogyasztóknál, vagy – ha ezt nem teszik – járulékfizetéssel teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. A kötelezett társaságok számára a járulék afféle bírságot jelent, ami arra ösztönzi őket, hogy valódi energiamegtakarítást eredményező beruházásokat valósítanak meg, vagy vásárolják meg azok hitelesített megtakarítási eredményeit piaci szereplőktől, hiszen ezzel teljesíthetik a kötelezettségüket és közben a fogyasztók is részesülnek az előnyökből. Ennek köszönhetően jött létre az a mechanizmus is, amelyben a háztartások ingyenes (térítésmentes) vagy kedvezményes energiahatékonysági korszerűsítésekben részesülhetnek – födém- vagy homlokzatszigetelésben, esetleg nyílászárócserében – cserébe azért, hogy az így elért hitelesített energiamegtakarítást a kötelezett energiaszolgáltatók “elszámolhassák” a saját megtakarítási kötelezettségük teljesítéséhez.

Másképpen fogalmazva, az EKR egy olyan szakpolitikai mechanizmus, amelyben a kötelezett energiaszolgáltatók és a fogyasztók közösen tesznek az energiahatékonyság javításáért. A kötelezett szolgáltatók (a hitelesített energiamegtakarítások megvásárlásán, vagy önálló intézkedéseiken keresztül) fizetik a korszerűsítések költségét (finanszírozzák például a padlásfödém szigeteléseket) a háztartások pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a megtakarított és hitelesített energiamennyiség elszámolható legyen azenergiaszolgáltatók törvényi kötelezettségének teljesítésekor. 

A szabályozás előírja, hogy minden esetben a feleknek írásban kell megállapodniuk arról, ki lesz az elért energiamegtakarítás első jogosultja (tulajdonosa), és ha az nem a végfelhasználó (a fogyasztó), akkor a végfelhasználót milyen ellenszolgáltatás illeti meg az átengedett hitelesített energiamegtakarításért cserébe​. Ez biztosítja, hogy a háztartások ténylegesen megkapják az őket megillető ingyenes vagy kedvezményes fejlesztést, támogatást, az energiaszolgáltató pedig cserébe jogosan számolhassa el az elért hitelesített energiamegtakarítást a saját kötelezettségének teljesítésében. Az ilyen projektek mindenki számára előnyös helyzetet teremtenek, hiszen a családok rezsije tartósan csökken, az ingatlanok komfortja és értéke nő, míg az energiaszolgáltatók teljesítik a törvényben előírt energiamegtakarítási kötelezettségüket.

Lakossági fókusz és szigorodó előírások az új törvénymódosításban

A friss törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a lakó- és középületek energiahatékonyságát javító intézkedések még hangsúlyosabb szerepet kapjanak az EKR-ben. A jogalkotó kimondja, hogy az energiamegtakarítási kötelezettség egy meghatározott hányadát – amelynek pontos mértékét végrehajtási rendelet rögzíti majd – kötelezően a lakossági (lakóingatlan) szektorban kell teljesíteni​. Ezzel biztosítja a jogalkotó, hogy a program fókusza valóban a háztartásokra és középületekre irányuljon, ezáltal a családiházak, a társasházi lakások és a középületek energetikai felújításai kerüljenek előtérbe.

A törvénymódosítás jelentősen megemeli az előírt energiamegtakarítási kötelezettség mértékét. A törvény eddig is előírta, hogy az energiaszolgáltatóknak – energiakereskedelmük arányában – meghatározott mértékű hitelesített energiamegtakarítást kell elérniük és elszámolniuk. Az új szabályok szerint 2025 második félévétől az előírt éves energiamegtakarítás több mint a duplájára nő néhány éven keresztül. Ez a rendkívül jelentős kötelezettség növekedés arra sarkalja az energiaszolgáltatókat, hogy még szélesebb körben és még nagyobb volumenű energiahatékonysági projektet valósítsanak meg a fogyasztóknál vagy vásárolják meg az ott keletkező hitelesített energiamegtakarításokat. Mindez azt jelenti, hogy 2025 második felétől várhatóan jelentősen megélénkül az EKR finanszírozásában zajló beruházási hullám.

A törvénymódosítás további új eleme, hogy ösztönzi a minőségi, hosszú élettartamú megoldásokat. A hat évnél rövidebb élettartamú beruházásokhoz tartozó hitelesített energiamegtakarítások főszabály szerint nem számolhatók el az EKR-ben​. Ezzel az új jogszabály kizárja a rövidtávú megtakarításokat eredményező intézkedéseket, és a hangsúlyt a tartós hatású beruházásokra helyezi (ilyen tartós megoldás például az épületszigetelés vagy a nyílászárócsere, szemben egy zuhanyfej, perlátor vagy izzócserével, ami jellemző volt az előző évben). 

További jó hír a törvényt illetően, hogy az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással, amennyiben a programok végrehajtó hatósága a feltételek meghatározásánál lehetővé teszi azok elszámolhatóságát az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során is.

Két pillér: törvénymódosítás és katalógusjegyzék frissítés

A törvénymódosítás mellett a változások másik pillére az energiahatékonysági intézkedések katalógusjegyzékének frissítése.  Utóbbi egy minisztériumi rendeletben szereplő részletes dokumentum, amely tételesen felsorolja az elszámolható energiahatékonysági intézkedéseket, azok számítási módszertanait és az elérhető hitelesített energiamegtakarítások értékeit. E katalógus azért kiemelten fontos, mert az egyszerűsítés és átláthatóság érdekében standard megtakarítási értékeket rendel az adott beruházásokhoz – például meghatározza, hogy egy négyzetméter födém utólagos szigetelése hány gigajoule éves energiamegtakarításnak felel meg. Ez a katalógus szabályozza a szigetelés vastagságát, valamint a műszaki tartalmát is. A lakossági program sikeres és gyors bővítése érdekében a katalógusjegyzéket is módosítani tervezik. A sztenderd katalógusjegyzék részletszabályainak kidolgozása az energiaügyi szaktárca irányítása alatt jelenleg is zajlik. Az építőipari szakma várakozása, hogy lényegi változás nem fog történni a katalógusban a födém szigetelés tekintetében, hiszen ez már egy jól működő és a lakosság számára érthető rendszer most is. Amiben változásra lenne feltétlenül szükség, hogy a homlokzati hőszigetelések, valamint a nyílászáró cserék hitelesített energiamegtakarításának értékét növeljék, mert ez tudná támogatni leginkább az épületek mélyfelújítását. 

Fontos kiemelni, hogy a katalógus módosítása nem csak a mennyiségről, hanem a minőségről is szól. A jogszabály immár előírja, hogy a lakóépületek energiahatékonysági felújításánál csak olyan építési kulcstermékeket lehet beépíteni, amelyek rendelkeznek az ÉMI által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel és legalább 8-as környezeti pontszámmal.​ Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hőszigetelő anyagoknak és egyéb beépített termékeknek környezetbarát minősítést kell felmutatniuk, így az EKR nem csak energiamegtakarítást, de a felhasznált építőanyagok tekintetében környezetileg fenntartható megoldásokat is ösztönöz. A katalógusjegyzékbe ennek megfelelően leginkább olyan termékek és technológiák kerülhetnek be, amelyek elsősorban a hazai építőanyagok beépítését szorgalmazzák, és így nemzetgazdasági szempontból is kifejezetten hasznosak. Ez az ÉMI által kiadott környezetminősítési rendszer már jól vizsgázott a 2024 júliusban indult energetikai fókuszú otthonfelújítási program során is.

Ingyenes födémszigetelések – első éves eredmények és jövőbeni kilátások

Az elmúlt évben hozzávetőleg negyvenezer családiházban valósult meg ingyenes (térítésmentes) padlásfödém-szigetelés az EKR program keretében és finanszírozásában. Ez óriási szám, naponta több száz lakóingatlan kapott jobb hőszigetelést anélkül, hogy azért a háztartásoknak fizetniük kellett volna. Ezek a padlás- vagy tetőtérben elhelyezett vízszintes födémek utólagos szigetelései az egyik legeredményesebb és leginkább költséghatékony módját jelentik a hőveszteség csökkentésének – különösen a Kádár-kockák és annál régebbi családi házak esetén, ahol a padláson keresztül távozó melegenergia komoly veszteséget és jelentős többletköltséget okoz a családok számára. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók is ezt a típust szorgalmazták első körben, hiszen költséghatékony, gyorsan kivitelezhető, mégis jelentős megtakarítást eredményező intézkedésről van szó, nagyságrendileg 20-25 százalékos energiamegtakarítást eredményezve ingatlanonként.

Az idei év második felére, ahogy a törvénymódosítás hatályba lép és megemelkedik az energiaszolgáltatók megtakarítási kötelezettsége, a piaci várakozások szerint legalább újabb negyvenezer – de akár ennél is több – háztartás energetikai felújítása valósulhat meg a szolgáltatók finanszírozásában, azaz a lakosságnak ingyenesen. A padlásfödémek szigetelése – függően a korábban jelzett katalógusjegyzék változásától – továbbra is folytatódhat, de a kötelezettség növekedésével várhatóan nőni fog a más típusú beavatkozások száma is.  Ilyen lehet a homlokzati hőszigetelés, a nyílászárók cseréje korszerű, jól szigetelő változatokra, esetleg a régi kazánok cseréje energiahatékonyabb – akár hőszivattyús - megoldásokra. Az építőipari szakma számít arra is, hogy a komplexebb felújítások felé terelődik a piac, és a katalógusjegyzék frissítése, szélesebb körben támogatja majd a különböző energiahatékonysági intézkedések kombinálását és együttes elszámolhatóságát az EKR keretében.

Az építőanyag kereskedelem és a kivitelezői szektor felkészült

A program sikeréhez nemcsak jó szabályok, hanem felkészült piaci szereplők összehangolt munkája is szükséges. Az építőanyag kereskedelem és a kivitelezői szektor készen áll a jelentősen megnövekvő igények kiszolgálására. Jelenleg van elegendő, elérhető mennyiségű építőanyag és kivitelezői kapacitás, így a megnövekedett igényeket határidőre és jó minőségben el tudják végezni. Minden adott tehát ahhoz, hogy a program lendületesen és gördülékenyen valósuljon meg, sőt, az építőipar kifejezetten számít is erre a munkára a gazdaság más területein tapasztalható visszaesés ellensúlyozására. Az építőanyag gyártók és kereskedők számára az EKR kötelezettek megrendelései kiszámítható keresletet jelentenek, a kivitelezőknek pedig folyamatos munkát. 

Természetesen kihívások is vannak. Ekkora volumenű lakossági megrendelésállomány növekedés esetén fontos a jó koordináció az energiaszolgáltatók, az auditorok és hitelesítők, valamint a kivitelezők között. Kiemelt jelentőséggel bír a háztartások megfelelő tájékoztatása, hogy időben és szervezetten tudjanak élni a felkínált lehetőségekkel. 

Amennyiben a program megbízhatóan, egyszerűen és kiszámíthatóan működik a magyar állam és a lakosság egyaránt nyer. Jelentősen csökkenhet az ország energiaigénye, ezen keresztül az energiafüggősége, mindezek mellett a lakosság komfortosabb otthonokat és alacsonyabb rezsiszámlákat kaphat. A háztartásoknak érdemes figyelemmel kísérni a programot és élni a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen a rezsicsökkentés legfenntarthatóbb formája az energiafogyasztás csökkentése, és ehhez most soha nem látott mértékű segítség érkezik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretében.

(A cikk szerzője, Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke)