Trócsányi László - aki jelenleg is az igazságügyi tárcát vezeti - felhívta a figyelmet arra: jövőre lesz 70 éve, hogy megszűnt a legfelsőbb közigazgatási bíróság, hiszen 1949-ben a kommunista diktatúra minden olyan szervezetet eltörölt, amely jogállamisági keretet adott. A miniszter büszke rá, hogy nyolc regionális közigazgatási bíróság jött létre, ugyanakkor nagyon sajnálja, hogy a közigazgatási felsőbíróságot nem tudták létrehozni, nem tudták megteremteni az ehhez szükséges kompromisszumot - írta az MTI.

Úgy gondolom, most eljött az idő, hogy ezt a munkát bejezzük - közölte Trócsányi, aki szerint a bírói függetlenség a "demokrácia állócsillaga". Visszautasította azokat a véleményeket, hogy "olyan jellegű közigazgatási mutyit" akarnak létrehozni, amely nem a jogállamiság kereteire épül. "Azért is visszautasítom, mert négy év munkám van benne és 20 év elméleti tudásom van mögötte" - közölte a miniszter, aki szerint a tárca a jövőben is nyitott lesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre.

Kapcsolódó

2017-ben nem sikerült

A kényes ügyeket tárgyaló közigazgatási bíróságokat a Fidesz az előző parlamenti ciklusban azért nem tudta létrehozni, mert menet közben elolvadt kétharmados parlamenti többsége - emlékeztetett cikkében a hvg.hu. Megpróbálta a Fidesz egyszerű többséggel is átnyomni a javaslatot, de ezt az államfői vétó nyomán az Alkotmánybíróság akadályozta meg.

Az efféle akadályok mostanra elhárulhatnak a hatalom útjából. Az eredeti tervek szerint a különbíróságok hatásköröket vonnának el a már meglévőktől. Itt határozhatnának az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről. A különbíróságokon dőlne el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának. Választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót - írta a hvg.

Trócsányi László miniszteri kinevezését a bizottság 7 igen (Fidesz, KDNP) és négy nem (Jobbik, MSZP, DK) szavazat mellett támogatta.

A kép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán.