A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Egyre komolyabb törésvonal rajzolódik ki az alsóbb szintű bíróságok és a fellebbviteli fórumok ítélkezési gyakorlatában a devizahitelek kapcsán: a Kúria a Bírósági Határozatokban közelmúltban megjelent egyik elvi határozata sok szelet kifog azon érdekvédők vitorlájából, akik szerint a devizahitel-szerződések szinte minden pontja törvényellenes.
A Kúria döntésében leszögezte, nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol − ha a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását − az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni.
Nem jogsértő az egyoldalú szerződésmódosítás
A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa − kizárólag a kamat és a költségelem esetében − előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.
A Kúria döntése ezzel megismétli a korábban már a PSZÁF által is jelzett megállapítást, amely szerint a jogvédők alaptalanul gondolják, hogy a 87/102/EGK-irányelv egyik bekezdése alkalmazható ebben az esetben. Az utóbbiban szabályozott rendelkezések ugyanis nem irányadóak a jelzáloggal terhelt ingatlanfedezetre, így nem határolják be a nemzeti jogalkotó szabályozási lehetőségeit sem. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adott esettel kapcsolatban ugyanakkor a Kúria megjegyzi, a felperes beadványa nyomán azt nem kellett vizsgálnia, hogy az érintett egyoldalú szerződésmódosítás jogszerű volt-e.)
Nem elvárható az árfolyam-becslés
Komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást − ellenkező kikötés hiányában − a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani.
A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út, ugyanakkor egyedi esetekben a bankok követhettek el hibákat − a felelősségteljesebb jogi tanácsadók eddig is az egyedi perindítások pártján álltak.
Legolvasottabb

Lelepleztük a kamuzó Temu-futárt: súlyos következménye lett az ügynek

Magyar Péter dühös lett - szerinte ez hazaárulás, eladja szinte mindegyik részvényét

Drágulás és szigor: most vegyen klímát, mielőtt az új rendelet lecsap

Elfogadták a törvényt, amely gyorsan átárazhatja a lakását, ha a polgármester is úgy akarja

Így nyúlja le az EU-s támogatást a maffia, Orbán barátja megvédte a közbeszerzéseket

Még be sem vezették, de már a fél ország gyűlöli

Rettentő veszéllyel érkezik a nyár: napi egymillió ember fertőződik meg

Nem gondolná mire kaptak tízmilliárdokat Mészárosék, így vezették el a vizet

Dőlhet a lé a családoknak, miután Nagy Mártonék eloszlatták a kételyeket a túlzottdeficit-eljárásról
