A vízszolgáltatás biztonsága érdekében a következő húsz évben évente kétezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani, miközben a vízszolgáltató cégek bevétele 2011 óta arra elegendő, hogy évente 350 kilométer vezetéket cseréljenek újra - írja a Népszva. Ez abból a felmérésből derül ki, amit a kormányhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. még 2018-ban készített. (Ahogy arról a Napi.hu hétfőn beszámolt, a Balatonnál is hasonló problémákkal küzdenek.)

A Századvég a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) kérésére mérte fel és összegezte a vízszolgáltatás helyzetét. A felmérés azt is feltárta, hogy a vízközmű cégek alkalmazottainak alacsony a bére, részben ezért 2027-re az ágazat elveszíti dolgozóinak negyedét, több mint ötezer embert.

Kapcsolódó

A vízközmű cégeknek az a gondjuk, hogy önköltség alatti áron szolgáltatnak. A kormány 2012-ben befagyasztotta, majd egy évvel később - a rezsicsökkentés részeként - 10 százalékkal csökkentette a víz és a szennyvízdíjat. A díjak azóta sem emelkedtek, miközben a cégek kiadásai - az infláció és más terhek miatt - jelentősen emelkedtek. Ezért a 40 hazai vízszolgáltató többsége veszteségeset termel, s az állam például 2017-es működésüket 36,2 milliárd forinttal volt kénytelen támogatni.

A Századvég tett arra javaslatot, hogy miképp tehetné a kormány gazdaságosabbá a cégek működését. Egyrészt a szolgáltatás forgalmi adójának kulcsát 27-ről 18 százalékra csökkentené, másrészt eltörölné az úgynevezett közműadót, amit a működtetett vezetékek hossza alapján kell a társaságoknak megfizetniük. E két tétel összesen 23,1 milliárd forintot hozna a cégeknek.

Ez a pénz azonban csak alamizsna lenne az érintetteknek, ettől még az ágazat egésze továbbra se tudna belefogni az elöregedett vezetékek indokolt mértékű cseréjébe. A hazai ivóvíz- és szennyvízhálózat hossza 92 ezer kilométer, így arra, hogy évente a vezetékek nagyjából két százalékát újra cseréljék 2018-as árakon 103 milliárd forintot kellene fordítani.