A két új paksi atomerőművi blokk megépítéséhez Magyarország eddig mintegy 78 millió eurót hívott le az Oroszországgal kötött nemzetközi hitel-megállapodásból, ezt az összeget a kedvező pénzpiaci helyzetet kihasználva Magyarország 2018. májusában teljes egészében előtörlesztette, így jelenleg a paksi hitel miatt nem áll fenn tartozás az orosz fél felé - az MTI szerint ezt közölte Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselői kérdésre szerdán adott írásos válaszában.

A tárca nélküli minisztert Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdezte arról, hogy 2018. október 31-ig bezárólag pontosan mennyit hívott le Magyarország a paksi bővítésre szánt orosz hitelből, mennyit fizetett vissza más (piaci) forrásból, illetve, hogy mennyi rendelkezésre tartási jutalékot fizetett, és mekkora jelenleg az orosz fél felé fönnálló hiteltartozás.

Kapcsolódó

A parlament honlapján szerdán közzétett válaszában Süli János hozzátette, hogy az előtörlesztésre a hitelszerződés is lehetőséget biztosított.

A tárca nélküli miniszter arról is beszámolt, hogy a hitelből eddig lehívott mintegy 78 millió euró az atomerőmű építés eddig igazolt 98 millió eurós költségének a 80 százaléka.

Süli János a független képviselő kérdésére válaszolva felidézte, hogy a nemzetközi hitelszerződésnek megfelelően az egyes években az orosz fél által rendelkezésre tartott, de a magyar fél által igénybe nem vett hitelösszeg után 0,25 százalékos rendelkezésre tartási díj esedékes. A 2015-2017 között elvégezhető feladatokra jelentős hatással voltak az Európai Bizottság elhúzódó vizsgálatai, így Magyarországnak 2016-ban 250 ezer euró, 2017-ben 762 500 euró, 2018-ban pedig 334 454 euró értékű rendelkezésre tartási díjat kellett kifizetnie, az előző évre tervezett de fel nem használt hitelösszeg után a nemzetközi szerződésben rögzített módon és határidővel - olvasható a tárca nélküli miniszter írásos válaszában.

A nyáron komoly problémát okozott a már meglévő blokkok hűtésekor, hogy az aszály és a nyári meleg túl meleg volt a Duna vize, amely akár a termelés leállítását is eredményezhette volna. A problémára - szerdán derült ki -, hogy találhattak egy lehetséges megoldást.