A versenyképesség soha nem úgy értelmezhető, hogy valaki vagy versenyképes, vagy nem, hanem a kérdés az, hogy a skála két vége között hol helyezkedik el, illetve kihez mérten és milyen dimenzióban hogy áll. Ezt próbálják, próbálták mérni a különböző versenyképességi rangsorok, több-kevesebb sikerrel – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

A hírportál azok után kérdezte a hazai gazdaság versenyképességéről a szakértőt, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte továbbra is az olcsó munkaerő miatt találják meg Magyarországot a befektetők.

A válasz szerint a vállalatoknak valóban fontos szempont a nyugatihoz képest olcsó, míg a keletebbre lévőhöz képest minőségi munkaerő, de ugyanígy jelentős tényező az infrastruktúra, valamint a kormányzati támogatások mértéke.

No problem!

Ez utóbbi alatt a pénzbeli támogatás mellett az ügyintézés hatékonyságát is érteni kell. E tényezők összessége miatt tekinthető a magyar gazdaság versenyképesnek, bár kétségtelen, hogy sok tekintetben szükség van fejlődésre.

Az elmúlt években ugyanakkor jelentős béremelkedés volt hazánkban, így adódik a kérdés, hogy ez mennyit ront az ország megítélésén a befektetők szemében, ha valóban az olcsóság jelenti a versenyképességünk alapját.

Regős Gábor úgy látja, attól nem kell tartani, hogy emiatt elkerülnének minket, a magyar keresetek a nyugatiaktól még mindig nagyon messze vannak, ami a forint gyengülése miatt nem is változott érdemben az elmúlt egy-két évben. Bár a covidot megelőzően is volt érdemi bérfelzárkózás, akkor sem láttuk, hogy változás állt volna be.