A nyugdíjak emelkedése nem követi sem az élelmiszerek, sem a szolgáltatások drágulását, ráadásul jócskán elmarad a bérnövekedéstől is - írja Dávid Ferenc a Népszavában.

Az idős emberek érdekérvényesítő képessége Magyarországon gyenge. Ha dolgoznak is, nincs érdemi bérkövetelésük, nem panaszkodnak munkakörülményeikre, nem sztrájkolnak, nem demonstrálnak. Utódaik közül már félmillióan elmentek külföldre, ők meg itt maradtak kiszolgáltatottan, védtelenül. A végrehajtó hatalom jól tudja ezt, és csak "morzsákat juttat" az időskorúak tömegeinek.

Kapcsolódó

A szociális hozzájárulási adó csökkenése ellenére a magas bérkiáramlás jelentős bevételt hoz az államháztartásnak, hiszen a közteher-csökkenés végösszege jóval kisebb, mint a bérfejlesztések következtében ténylegesen befizetett járuléktömeg. Ebből pedig Dávid szerint adni kéne a nyugdíjasoknak.

Három javaslat:

  • A tárgyévi nyugdíjkorrekció kifizetésére ne novemberben kerüljön sor, azaz a tervezettnél magasabb infláción nagyot "bukó" nyugdíjas ne hitelezze tíz hónapig a magyar államot. Próbáljanak áttérni negyedéves elszámolási ciklusokra, és három havonta készítsék el az "inflációs egyenleget". Ha ez nem járható út, akkor a tavaszi törvényhozási időszakban döntsenek arról, hogy április 1-től plusz 1 százalékkal emelkedjenek a nyugdíjak. Vélhetően még ebben az esetben sem a nyugdíjasok járnak jól.
  • A prémium esetében az alacsonyabb nyugdíjakat indokolt erőteljesen kedvezményezni, azaz valamiféleképpen többlet juttatásban kell részesíteni a 100 ezer forint alatti nyugdíjasok tömegét. Egy bizonyos szint - például 300 ezer forint - felett talán nem szükséges az évközi premizálás.
  • Az utalványoknál a kormány nagyon körültekintően mérjék be, hogy kiket von be a javadalmazási körbe. Ma már tudjuk, hogy hibás volt az a gyakorlat, amely alapján minden nyugdíjas kapott kisösszegű tiketteket!