Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani, ezzel a módszerrel Magyarország 1980 óta spórol energiát.
Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni.
A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítást követő időszakban.
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját" - írja az MTI.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Egy olyan játszmába kezdett Magyarország, amely mindent megváltoztathat

A GPS csodákra képes, nem akármilyen kiskaput kaphatnak a gyorshajtók

Döntött a Fitch: kimondták az ítéletet az EU-ról

Németországban néhányan már jobban félnek a NATO-tól, mint Putyintól

Trump miatt lehetetlen helyzetbe kényszerül a leállításra került hivatal munkatársainak nagy része
Kitartóak a tüntetők, de még ők sem tudják, mit is akarnak igazán

Itt az országos gimnáziumi rangsor, lehet böngészni

Zúgolódik a szakma: teljesen használhatatlanok az új munkaegészségügyi szabályok

500-600 ezres a kezdő bér, ráadásul egy éven belül 30 százalékkal emelkedhet a gépészmérnökök fizetése
