Európai szinten is sokat költ a magyar állam a cégek támogatására. Csak a készpénzes dotáció révén 7,6 millió forinttal segíti a kormányzat egy munkahely létrejöttét - derül ki a Figyelő által végzett számításokból.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a hetilap  megkapta a 2010 óta egyedi kormánydöntés (ekd) keretében összesen közel 91 milliárd forint állami támogatásban részesülő 48 cég listáját. Az ugyanezen időszak alatt a társasági adóból adott 133 milliárdnyi fejlesztési célú kedvezménynél a NAV-tól - az adótitok miatt - csak országosan összesített adatokat kapott a hetilap.

Az ekd négy legnagyobb kedvezményezettje 2010 óta az Audi, az Apollo Tyres, a Hankook és az Opel Szentgotthárd, együttesen 47 milliárd forintot kaptak a magyar adófizetőktől.

Az ekd-vel élő társaságok 2010 és 2013 között összesen 1955 milliárd forint osztalékot fizettek ki, ez majdnem megegyezik a 2075 milliárdos adózás előtti és az 1819 milliárdos üzemi eredménnyel. Vagyis a profit szinte egészét felvették.

A 48 vállalkozás négy év alatt 11 990 fővel bővült. Ezt az ekd-támogatással elosztva azt kapjuk, hogy minden egyes munkahely 7,6 millió forintba került. Ez kiteszi egy munkás kétéves átlagbérét ebben a körben, és ebben még nincsenek is benne az adókedvezmények. A teljes céglistát a hetilap közli.

Milyen a támogatások megtérülése a kormány szerint?

Az ekd-rendszerről korábban a Napi.hu-nak adott interjúban Szabó László külgazdasági- és külügyminiszter-helyettes is beszélt. Azt mondta, hogy az egész világon nőnek a támogatások, mert egyre élesebb a befektetésekért folytatott verseny és a növekedéssel is sok országnak vannak gondjai, főleg a világ fejlettebb részén. A támogatás maximális mértékét az Európai Unió szabályozza, ráadásul nagyberuházások esetén az Európai Bizottság előzetes jóváhagyására is szükség van. Az Apollo esetében a támogatást és annak mértékét a Bizottság szükségesnek és indokoltnak ítélte meg.
A megítélt állami támogatás kapcsán elvárt megtérülésről azt mondta a miniszterhelyettes, hogy nem csak a bérjárulékokat és közvetlen adóbefizetéseket kell figyelembe venni, hanem nemzetgazdasági szempontból kell vizsgálni a megtérülést - így viszonylag rövid időről, 3-5 évről van szó. Szavai szerint hozzáadódik még a pozitív hozadékokhoz a hazai beszállítók megerősödése, fejlődése, a kis- és közepes vállalkozói szektor növekedése, valamint ezeknél az új munkahelyek létrehozása is. A gyógyszeriparban például kimutatták, hogy az a teljes nemzetgazdasági hozzáadott értékből 5 százalékkal részesül, ebben azonban nem szerepel a multiplikátor hatás: minden egyes gyógyszeripari munkahelyhez további 2,6 állás kapcsolódik a beszállítók, szolgáltatók tekintetében. Fontos továbbá - hangsúlyozta Szabó László -, hogy Brüsszelnek a nagy projektek szubvencióit jóvá kell hagynia, így a pozitív döntés azt jelzi, hogy az Európai Bizottság is úgy látja, megtérülő támogatásról van szó - ez egyfajta garancia is a döntés helyességét illetően.