Az akár 40-50 százalékot is elérő fluktuáció a betanított munkások körében a legmagasabb arányú. A segédmunkás és szakmunkás pozíciókra jellemző munkaerőhiány mértékét sokszorosan meghaladja a betanított munkás pozíciókból hiányzó dolgozók aránya - számoltak be a kutatásban résztvevő hr-szakemberek.

Mivel a gyártó szektorban foglalkoztatottak nagy része kékgalléros munkavállaló, így az fluktuációjuk az egész szektor termelékenységét veszélyezteti, amennyiben a vállalatok nem tudják biztosítani a kellő számú dolgozót. Ezt szem előtt tartva a dolgozók megtartása - és ennek eszközei kulcskérdéssé váltak a szektor érintettjei számára - mondta Kondor András, a munkaerő-szállásoltatással foglalkozó Staff House vezérigazgatója.

Kapcsolódó

A munkaerőhiány problémáját súlyosbítja az életkori megoszlás, így a gyártószektorban komoly a hiány a friss munkaerőből. A kutatás eredményei alapján ugyanis pont a friss tudással rendelkező, fizikai terhelést jól bíró fiatal generáció hiányzik az ilyen tulajdonságokat kifejezetten megkövetelő szektorból. A főként a Z-generációba tartozó munkavállalók bevonzása és megtartása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a szakértők számára.

A fiatalok azok, akiket kifejezetten érdemes célcsoportnak tekinteni a munkáltatóknak, hiszen legtöbbjüknek még nincs családja, karrierjüket most kezdik még csak építeni, így könnyebben elkötelezhetők egy-egy vállalat felé, valamint a gyártószektorban elvárt kihívásoknak is (mint a fizikai terhelhetőség és munkabírás) nagyobb eséllyel tudnak megfelelni. Azonban arra, hogy nagyobb távolságot tegyenek meg - ami jelenleg a munkaerőhiány eredményeként a gyártó szektor munkavállalóinak kritériuma - csakis bizonyos előnyök esetén hajlandók. Ilyen előny lehet a megfelelő és minőségi szállás, amely a pályakezdő és relatív alacsony jövedelmű fiatalok számára az önállósodás egyik sarokkövét, az elérhető lakhatást jelentheti - véli Kondor.

(Képünk illusztráció.)