Az ITM-közlemény szerint a kormány 2020-ban a munkahelyek megőrzése érdekében tette lehetővé a korábbinál szélesebb körben a rugalmasabb foglalkoztatást a vállalkozások számára. Így a járványhelyzetben sikerült elejét venni a nagyarányú leépítéseknek. A 2008-as pénzügyi világválság következményeivel szemben sem tavaly, sem idén nem történtek tömeges elbocsátások Magyarországon. 

Úgy látják, a rugalmas magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a folyamatos munkamenet biztosítása érdekében munkaidőkeretben foglalkoztassák dolgozóikat. A foglalkoztatási forma a pihenőidő egyenlőtlen kiadásával segít megvédeni a munkahelyeket, biztosít rendszeres jövedelmet a munkavállalóknak.

Kapcsolódó

Bodó Sándor elmondta: a minimálbér-tárgyalások legutóbbi fordulója alkalmából a témában kikértük a szociális partnerek véleményét is. A munkavállalói érdekképviseletek szerint nem jogalkotásbeli problémák vannak, hanem egyes vállalatoknál jogértelmezési problémák lehetnek a munkaidőkeret kapcsán. A szakszervezetek jelzései alapján több cégnél már sikerült rendezni az elszámolással kapcsolatos kérdéseket, a munkaadók a jogtalanul követelt összegek visszafizetéséről is gondoskodtak. A további félreértések elkerülését részletes jogi tájékoztató közzétételével, a tudatos törvénytelenségek kiszűrését a rendkívüli célvizsgálattal segíti a kormány. Arra kérjük a munkavállalókat, hogy ha mégis jogsértést tapasztalnának, ezt feltétlenül jelezzék a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál.

Majd' három év csend után a szabályt a mínusz óráknál alkalmazzák

A héten került fókuszba, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán. Rengeteg munkaórát nem tudtak ugyanis munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében.

Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal egy – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett - 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta még korábban a napilapnak László Zoltán, a Vasas alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint. Az érdekképviseleti vezető konkrét cégneveket nem említett meg.