A megyék közül - ebből a szempontból a főváros is annak számít - Budapest és Pest megye kapta a legtöbbet, 323,3 milliárd, illetve 150,3 milliárd forintot. A sor végén Nógrád megye áll 14,5 milliárddal.

Ezt követően a lista sorra veszi a megyék településeit. Baranyában Pécs kapta a legtöbbet, 45,7 milliárdot, de jutott 4,5 milliárd forint Harkánynak és 1,8 milliárd Komlónak is. A Bács-Kiskun megyei megyeszékhely, Kecskemét  16,7 milliárd forinthoz jutott. Borsod-Abaúj-Zemplénben Miskolc részesedése 36,1 milliárd, míg Kazincbarcikáé 5,4 milliárd, Ózdé pedig 4,7 milliárd forint.

Csongrádban a megyeszékhely Szeged 25,1 milliárdot kapott, alig marad el mögötte Hódmezővásárhely a maga 22,5 milliárdjával.

Fejér megyében a megyeszékhely Székesfehérvár a második helyen áll a maga 14,2 milliárdjával, miután megelőzi Dunaújváros 16, 5 milliárd forinttal. Velencére 1,3, Gárdonyra 1,5 milliárd jutott.

Győr-Moson-Sopronban is második a megyeszékhely Győr 7,8 milliárddal, míg Sopron részesedése 15,5 milliárd forint. Hajdú-Biharban Debrecen konszolidációjára 28,1 milliárd forintot fordított az állam.

Ehhez képest elenyésző a hevesi székhely Eger 8,2 milliárdja.

Jász-Nagykun-Szolnokban a megyeszékhely 20,7 milliárdot, míg Karcag 6,2 milliárdot kapott.

Komárom-Esztergom megyében sem a megyeszékhely vezet, miután Esztergom 24,5 milliárdja mellett Tatabányánk csak 14,3 milliárd forint jutott. A nógrádi megyeszékhely, Salgótarján 3,2 milliárdja igazán elenyésző összeg. Pest megyében Érd vitte a pálmát 11,7 milliárddal, míg Veresegyházát 7,1 milliárddal segítették ki.

A somogyi megyeszékhely, Kaposvár 19,6 milliárddal a középmezőnyben szerepel. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Nyíregyháza 18,8 milliárd, a tolnai Szekszárd 5,9 milliárd, a vasi Szombathely 15,1 milliárd, Veszprém 7,4 milliárd, míg Zalaegerszeg  2,6 milliárd forinttal szerepel az államtitkár listáján.