Nagyjából egymillió magyar adós kínlódik azzal, hogy visszafizesse a pénzügyi válság előtt felvett deviza-jelzáloghitelének égbe emelkedett törlesztőrészletét. A probléma oka a forint jelentős gyengülése. Orbán Viktor miniszterelnök, akit áprilisban populista politikája alapján választottak újra, többször megpróbálta a bankokra hárítani a terhek enyhítésének többletköltségeit.

Szerinte a pénzintézetek túl vonzó hitelfeltételek ígéretével jégre vitték az embereket. Az ezzel kapcsolatos legújabb törvény kötelezi a bankokat, hogy fizessék vissza a devizaárfolyamok átváltási különbségéből és a kamatemelésből származó hasznukat, egy tervezett jogszabály szerint pedig forintra váltanák a devizahiteleket - foglalja össze a magyarországi helyzetet az AFP.

Szenvedjenek!

A szociális igazságosságból fakadóan a bankoknak szenvedniük kell - idézte a hírügynökség Tilk László Gézát, a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségének vezetőjét. Szerinte a kormány nem megy elég messzire. A devizahiteleket el kellene törölni, és valamilyen forintalapú kölcsönt kellene helyettük bevezetni.

Gazdasági elemzők szerint azonban a kormány terveinek megvalósítása visszafoghatja a GDP növekedését - a magyar gazdaság kétszer hanyatlott recesszióba az elmúlt öt évben nem kis részben azért, mert a háztartások jövedelmét elnyelte az adósságtörlesztés. A forint, amely az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci valuta, 30 hónapos mélypontra gyengült az euróval szemben a tervek bejelentése után.

Zombik

Az adósságkönnyítő program zombi bankszektort teremthet, egy olyan pénzügyi rendszert, amelyben a pénzintézetek minden erejét elviszi, hogy megpróbálnak fennmaradni - fejtegette Vértes András, a GKI gazdaságkutató intézet vezetője. Az Európai Központi Bank (ECB) szintén arra figyelmeztetett a hónap elején, hogy az új banktörvénynek jelentős hátrányos pénzügyi hatása lehet a bankrendszerre. Az MNB 2,2-2,9, a Moody's hitelminősítő 2,6 milliárd euróra teszi a pénzintézetekre háruló lehetséges költségeket.

A további beavatkozás, a devizahitelek forintra váltása újabb 2,4 milliárd euró veszteséget okozhat, aminek súlyos hatása lehet a pénzügyi szektorra - fejtegeti Phoenix Kalen, a Société Generale londoni elemzője. Szerinte az újabb csapás arra késztethet néhány külföldi bankot, hogy az eddigi nyilatkozatok ellenére - miszerint maradnak - mégis kivonuljon Magyarországról. Az osztrák Erste, Raiffeisen és a belga KBC (a K&H tulajdonosa) is jelezte, hogy nagy veszteségekre készül.

Mit találnak ki?

Az a kérdés, hogy milyen szabályozási kihívásokkal kell számolni - mondja Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője. A bankok lassan fogják növelni magyarországi hiteleiket. Óvatosságra készteti őket az itteni bizonytalan politikai környezet.

Az új törvények kellemetlen hatást fognak gyakorolni a magyar gazdaságra - figyelmeztetnek szakértők. A gazdasági tárca ugyan a héten 2,3 százalékról 3,1 százalékra emelete idei GDP-növekedési előrejelzését, mondván nő a belső kereslet és bővül a termelés, Ash azonban úgy látja, hogy a bankszektor továbbra is fékezni fogja a növekedést, ami a bővülés lassulását eredményezi.

Az egyik legaggasztóbb nyitott kérdés a devizahitelek forintra váltásának hatása. Ha a piaci árfolyamnál alacsonyabb áron alakítják át a kölcsönöket, az természetesen kedvező az adósoknak. Kalen azonban pontosítja korábban idézett becslését: az tartozások ötödének elengedése nyelné el az említett 2,4 milliárd eurót a hitelnyújtók, azaz a bankok tőkéjéből.